Mindannyian vágyunk a figyelemre. Szokták mondani, hogy akkor vagy jó barát, ha megtanulsz hallgatni. Hallgatni a másikra, hogy érezze, hogy ez a pillanat most róla szól.
Ezt az örömteli, érdek nélküli, lubickolós, teljes figyelmet azt hiszem gyermekkorunkban kapjuk meg igazán, vagy ha olyan élmény éri az embert mint most engem.
Benne vagyunk az újságban
Nem is a puszta tény, hogy benne vagyok/vagyunk – az egész családunk – egy újságban, hanem az, hogy valami, amit nagyon szeretek csinálni, valami, ami fontos nekem, csak egy röpke pillanat erejéig reflektorfénybe kerül, megállásra késztet valakit, egy olvasót.
Mert Füzesi Zsuzsa úgy csűrte-csavarta a mondatokat, addig tette-vette a szavakat, amíg az életem egy részét: a blogom, a hobbim, a munkám, a “negyedik gyerekem” teljes valóját, a puszta tényeitől a gondolatiságááig bele tudta tuszkolni egy újságcikk korlátai közé. Minden benne van a cikkben: a blogom teljes anyaga.
Úgy figyelt rám, mint senki más. Ez baromi jó érzés!
Vagy ez lenne A Szakma? … mindegy is…
Köszönöm!
Ha szeretnétek elolvasni Füzesi Zsusza írását rólam, és persze még sok minden mást is a magazinból, szívből ajánlom figyelmetekbe A Mi Otthonunk Magazin novemberi számát Bézsenyi Zsolt gyöngyörű fotóival.