A képet régi blondel keretben Kriszta hozta nekem, a Kisvillába szánta, elmondta, hogy mit szeretne belőle készíteni, én pedig nekifogtam a munkának…
Festés és antikolás
A keret szerkeszetileg teljesen stabil volt, csak a mintákból hiányzott itt-ott, de ez egy cseppet sem zavart senkit, sőt.
Először is megszabadítottam a képtől, és az üvegtől.
Lekezeltem szúölővel, biztos, ami biztos alapon, és finoman megcsiszoltam, úgy, ahogy tudtam.
A mintás részeknél persze nem fértem hozzá rendesen, de bíztam az alapozófestékben. Trilak trinát Unitop fehér alapozót használtam.
Vékonyan kentem! Ez fontos! Ahol kicsitt megszaladt a festék, ott száradás után megrepedezett. Valószínűleg azért, mert a felületi egyenetlenségek miatt nem tudtam alaposan megcsiszolni. Így is izgultam, nehogy ledobja magáról a festéket, ezért kentem szép vékonyan, és inkább többször.
Utána csiszoltam megint, 280-as szivacsos csiszolópapírral. Ilyen volt az első csiszolás után.
A festést-csiszolást háromszor ismételtem. Utoljára kopottasra visszacsiszoltam.
Viaszolás
A már kipróbált HG folyékony, barna antik viasszal bekentem. A viaszt ronggyal vittem fel a keretre.
A viasz szépen megült a mélyedésekben. 15 perc eltelte után a tetejéről a felesleges viaszt visszatöröltem, és alaposan átdörzsöltem az egészet.
Néhol ki-kibukkan az arany is alóla.
A keret kész lett. Már csak a belevaló hiányzik… Folytatom!