Eliza íróasztala

Az egyik első bútorfestésem Annie Sloan festékkel az Eliza lányom piros íróasztala volt, számomra szinte ikonikus darab, így valami hasonló érzés fogott el most 5 év elteltével, amikor most megint neki festettem egy másik asztalt az új szobájába, ahol ezúttal a nagylányosabb kékek, és a szürke színek fognak dominálni.

Az áldozat egy un. koloniál íróasztal, melyet egy nagyon kedves ügyfelünktől kaptam. ( A koloniál bútorok közös jellemzője a csavart oszlopok, a faragott díszek, egyfajta neobarokkos jelleg) Mostanában eléggé divatjamúltnak számítanak ezek a bútorok eredeti formájukban, viszont szerintem kíváló alapanyagok arra, hogy színessé tegyük otthonunkat egy festett bútorral.

Festés előtt alaposan letakarítottam, portalanítottam a felületet, de nem alapoztam, erre nincs szükség ha Annie Sloan festéket használunk. A színeket megbeszéltem Elizával, de nem látta a festés folyamatát ,a végeredmény meglepetés volt neki. 🙂

A tervezést fontosnak gondolom, és ez nálam általában sokáig elhúzódik, főleg, ha valamit  magunknak festek. Amit viszont idő hiányában sokszor nem teszek meg, hogy a terveimet le is rajzolom, pedig akkor sokkal jobban láthatóvá válnak az elképzelések. Épp ezért nagyon örültem, amikor nemrég látogatóban jártam egy nagyon kedves bútorfestő műhelyben Kecskeméten, ahol mi résztvevők egy noteszt készítettünk, és Edit a tulajdonos azt mondta, hogy tervezzük meg a következő bútorfestős projektünket. Az Artesi Műhely csendjében, rászánva a kellő időt a tervezésre elkészítettem végre a rajzot a bútorról, és újból átgondoltam a színeket… és ismét rájöttem, hogy mennyire fontos hogy szánjunk kellő időt a tervezésre és ne akarjuk megspórolni azt.

Első rétegként felvittem a Graphite feketét, hogy elvegyem ezt a sárgás színt és adjak a bútornak egy sötét alapot.

Két fajta kéket válaszottunk Elizával, a Napolenonic Blue-t “túl kéknek” érezte, ezért azt gondoltam, hogy egy kis Greek Blue-val fogom tompítani és világosítani, úgy, hogy egymás fölé kenem a két színt.

Néhol világosabbra, néhol pedig sötétebbre festettem, ezért lett színátmenetes. A menet az volt, hogy szakaszonként haladtam és először az egyik kékkel, majd a másik kékkel festettem, úgy, hogy nem vártam meg köztük a száradási időt, így a színek igazából a bútoron keveredtek össze.

Clear Wax-szal fixáltam a festést és egy darabig úgy gondoltam, hogy marad is így…

… aztán csak nem bírtam ki, hogy ne vegyem elő a kedvenc sötét viaszaim egyikét – most a feketét – , hogy kipróbáljam, hogyan tudnám jobban árnyalni a bútor természetes adottságait.  A fenti képen a bal oldalon már van sötét viasz, a jobb oldalon még nincs. Talán a részletfotón jobban látszik:

Szeretem használni a sötét viaszokat. Mivel nem kezelem olyan nagyon ügyesen az ecsetet, ezért én inkább a viasszal oldom meg az árnyalást, amit tapasztaltabb bútorfestők csupán a színek használatával el tudnak érni. Nekem erre nagyon jó mankó a sötét viasz, mert ezzel el tudom érni ugyanazt a mélységet és árnyaltságot.

Ez pedig az asztal másik oldala, ami egyébként a fal felé lesz fordítva valószínűleg, úgyhogy nem sok fog belőle látszódni.

Nagyon szerettem festeni ezt asztalt. A tetejét végül Annie Sloan falfestékkel festettem, ami egy mosható festék, így Eliza tud írni is majd a tetejére krétával és le tudja majd törölni.

Ha tetszett a bejegyzés ragadjatok ti is ecsetet és próbáljátok ki, milyen amikor a színeket egymásra rétegezitek, ezzel izgalmas felületeket létrehozva.

Ne feledjétek, mindig nagyon örülök, ha küldtök képet saját munkáitokról, melyet Annie Sloan krétafestékkel festettetek! Most épp fut a facebook-on egy ilyen játékom, úgyhogy ha van előtte/utána képed bármilyen Annie Sloan festékkel festett bútorodról, akkor kattints a linkre és gyere játszani az értékes nyereményekért!

Kapcsolódó termékek

2018-03-18T15:43:19+00:002018 március 18|Blog, Bútorfestés, DIY, Munkáink|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.