Az ember környezetének, használati tárgyainak megszépítése – a barlangfestmények tanúsága szerint – az emberiséggel egyidős.
Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a következő három bejegyzésben, melyben vendégszerzőnk Rácz Anikó, okleveles vegyész tollából olvashattok!
Anikó fejlesztőmérnökként megtanulta a festési szakmunkák fortélyait, ekkor vált a DIY-mozgalom megszállottjává. 2013-ban indított A napfény illata blogjában a fenntartható kreativitást hirdeti.
Az újrahasznosítás, a tárgyak újragondolása a kedvence. A környezet védelme – bár eleinte nem tudatosan – végigkísérte az életét: az ovis foltozott, kitoldott nadrágtól, a vegyész diplomamunkán – mely egy hulladék újrahasznosítási projekt volt, és melyet többekkel szabadalmaztattak – a sok-sok újrahasznosított, vagy természetes játékokon át, a civil munkáiig.
Anikó közérthető módon szedte össze mindazt, amit praktikusan a festékekről tudni kell, ha házi barkácsolásra vagy diy bútorfelújításra adod a fejed!
Volt egyszer egy festékbolt, abban minden festék volt. –
jutott eszembe Gazdag Erzsi: Mesebolt című verse kissé átköltve a téma hallatán.
Mert festékből nagyon sokféle van: festjük a hajunkat, szempillánkat, lefestjük a falat, az ajtókat, ablakokat, de festést kap a cipőnk, az autónk, a tévénk, telefonunk, a bútorunk, a híd, amin átautózunk…
Az élet számtalan területén használunk festékeket, azért, hogy megvédjük a különböző felületeket, vagy dekoráljuk azokat.
Hogy a sokféleséget kicsit lecsökkentsük, most csak a lakossági felhasználású építőipari festékeket érintjük. Vagyis azok a festékek kerülnek terítékre, amiket az otthonunk festésére használhatunk: a falakra, ajtókra, ablakokra, bútorokra, kerítésre, padlóra például.
A festék olyan folyékony – vagy folyékony halmazállapotúba hozható – kötőanyagból, oldószerből, pigmentekből, töltőanyaganyagokból, és adalékanyagokból álló anyag, mely vékony rétegben valamilyen felületre felhordva filmet, bevonatot képez.
A festékek 3 fő része tehát a kötőanyag, pigment, oldószer, amiket kiegészítenek töltőanyagokkal és adalékanyagokkal.
Hasonlítsuk össze a festékek és a sütemények összetételét: bár első hallásra furcsának tűnhet a hasonlat, segít megérteni, miért is van olyan sokféle festék, és mi a különbség közöttük.
A sütikben legtöbbször van tojás („kötőanyag”), liszt és cukor („pigment”), valamilyen folyadék, tej, olaj, kefir, víz (oldószer”), no meg sütőpor, kakaó, méz, magvak, gyümölcs („adalékanyagok”). Ezeknek a mennyisége, aránya, valamint az, hogy például tejet, vagy kefírt, olajat vagy vajat használunk, teszünk-e bele kakaót vagy gyümölcsöt vagy bármi mást, sokféle sütit eredményez.
Süthetünk belőle piskótát, olajos piskótát, kevert sütit, vajas tésztát, omlós tésztát vagy linzert, mézes sütit. A sütink lehet sós, vagy édes, mehet bele kakaó, dió, gyümölcs, vagy krém. Ugye, mennyi variáció lehetséges?
Hát, így van ez a festékeknél is. Persze, mint minden hasonlat, ez is sántít kicsit, de talán azt jól érzékelteti, hogy miért sorakozik annyiféle festék a polcokon.
funkciója a filmképzés. A kötőanyag minősége és mennyisége nagymértékben meghatározza a festék tulajdonságait: a tartósságot, fizikai tulajdonságokat, tapadást.
A kötőanyagoknak számos fajtája van, ha a bevezetőben szereplő festékekről beszélünk, akkor azok esetén lakkműgyantákat (alkidok, akrilok, epoxigyanták, poliuretánok) és vizes diszperziós polimereket, kopolimereket használnak leginkább.
A pigmentek színt adnak a festékeknek (a fehér is egy szín). Testet adnak a festéknek, emiatt fed (főleg) a festék. Persze egyéb tulajdonságot is befolyásolnak: például a festék terülését, a festékfilm tartósságát.
A pigmentekhez hasonló anyagok, de nem színeznek, nem fednek olyan jól. Viszont előnyösen befolyásolják a festék viszkozitását (azt, hogy mennyire folyós a festék), csiszolhatóságát, módosíthatják a fényességet: mattítanak.
Ha ezt a szót halljuk, hajlamosak vagyunk csak valamilyen szerves, „büdös” anyagra gondolni, de a víz is egy oldószer.
A festékben a kötőanyag-pigment keverék kialakulását segíti, megfelelő viszkozitást ad a festéknek és segíti a festék felhordását.
Az adalékanyagok módosítják, kiegészítik a festék tulajdonságait, elősegítik a gyártást, a tárolást, a filmképzést, vagy módosítják a bevonat tulajdonságait (pl. növelik az UV-állóságot, vagy mattítanak).
A jó festék tökéletesen megfelel annak a célnak, amire szánjuk.
A legjobb minőségű festékkel sem leszünk megelégedve, ha
Kémiai értelemben a festékek „jóságát” az alapanyagok minősége, a jó formulázás (festékreceptúra) és az ún. PVC, a pigment térfogatkoncentráció adja. Ez utóbbi a pigment és kötőanyag arányát jelenti. Ha ez az érték alacsony, vagyis a festék több kötőanyagot tartalmaz, akkor a festék általában tartósabb, például súrolhatósága jobb, foltállóbb, korrózióállósága kedvezőbb, az ugyanolyan receptúrájú, de magasabb PVC-vel rendelkező festékhez képest.
A sütis hasonlatnál maradva, ezek a tulajdonságok a „süti tésztáját” jelentik. Ha ez jó, akkor jó alapunk van, hogy finom sütit készítsünk. Na, de a süteményt még ki is kell sütni! A festékeknél ez a felületre felhordás, maga az alkalmazás. Ha mindent jól csinálunk, mindenki elégedett lesz, mind a desszerttel, mind a festett felülettel.
Amit viszont tudomásul kell vennünk, hogy a festés nem örök, minden felületet át kell festeni bizonyos időközönként. Minél nagyobb terhelésnek van kitéve, annál gyakrabban. És egy jótanács: nem érdemes megvárni, míg a festék felválik, pereg, felhólyagosodik, befeketedik, mert akkor több munkánk lesz vele átfestéskor.
A csoportosításnál csak a lakossági építőipari festékeket vesszük számításba, és a leggyakoribb festékeket vizsgáljuk.
Ha bemegyünk egy festékboltba, alapvetően két festékcsoporttal találkozunk: vizes festékekkel és oldószeresekkel. Oldószeres alatt általában valamilyen szerves oldószert értenek.
Mára már a vizes festékek oly mértékben fejlődtek, hogy mindkét festékcsoportban találunk mindenféle felületre, alkalmazásra festéket. Szóval leginkább rajtunk áll, hogy melyik fajtát választjuk, de mindenképpen vegyük figyelembe a gyártói ajánlásokat. Gyakran az alkalmazás helyszíne dönt: beltérbe inkább vizes festéket választunk.
A kötőanyagok, pigmentek és felhasználás szerinti klasszikus csoportosítás alapján a festékek lehetnek alapozók, lazúrok, lakkok, zománcok, falfestékek, valamint különleges bevonóanyagok. Vannak – a gyártók által – kifejezetten adott felületre ajánlott festékek: kerítésfesték, betonfesték, radiátorzománc, ezekből azonnal lehet tudni, hogy mire használható.
Az alapozók olyan, általában jelentősebb mennyiségű kötőanyagot tartalmazó anyagok, melyek nagyon jól tapadnak egy adott felülethez, és ezáltal elősegítik a festékek tapadását is. Szemléletesen azt szoktuk mondani, hogy hidat képeznek a festék és a felület között.
A lazúr a faanyagok festéke, lehet vizes, oldószeres; kültéri, beltéri; és vastag és vékonylazúr. A kültéri, beltéri megkülönböztetés legtöbbször arra utal, hogy milyen, és mennyi favédő anyagot (biocidokat) tartalmaz a lazúr, illetve van-e benne UV-védelmet nyújtó adalékanyag.
Kültéri lazúr esetén is figyelni kell a gyártó termékismertetőjét, hogy milyen védelmet nyújt az adott lazúr, és ajánl-e külön favédelmet a lazúrozás előtt.
A gyerekjátékokra is alkalmas lazúrokat – és ez minden gyermekbarát festékre igaz – külön bevizsgálják, és ehhez a gyártónak rendelkeznie kell egy igazolással is.
A vékonylazúrok részben beszívódnak a fa felületébe, és csak egy vékony réteget képez a fa felületén, és hangsúlyozza a fa erezetét. Nem mérettartó szerkezeteken (kerítés, gerendák, lambériák, zsalugáterek) célszerű használni. A vastaglazúrok már kevésbé szívódnak be a fába, és egy vastagabb felületet képeznek, és a festési rétegszámtól függően kisebb mértékben látszódik a fa erezete.
A lakkok szintén lehetnek vizesbázisúak és oldószeresek, valamint kül-és beltériek. A lakkok színtelen bevonatot képeznek a fafelületen. Manapság elterjedtek a színezett lakkok is.
A fedőfestékek kategóriájába tartoznak, és jellemzően fémre, fára kenhetők. Lehetnek oldószeresek és vizesbázisúak; másik csoportosításuk fényességük alapján történik: magasfényű, selyemfényű, matt verziójuk ismeretes.
Bár elvétve találunk oldószeres falfestéket is, jellemzően vizes rendszerekről van szó. Lehetnek beltéri falfestékek és homlokzatfestékek. A beltéri falfestékeket tovább csoportosíthatjuk aszerint, milyen a kötőanyaguk, lehetnek mosható, súrolás- és dörzsálló festékek, és persze vannak olyanok is, amelyeket nem tudjuk ilyen módon tisztítani. Kötőanyagukat tekintve beszélhetünk diszperziós, szilikonos és szilikátos falfestékekről.
A festékek csoportosítására számos más lehetőség van, lehetnek kültériek, beltérik, csoportosíthatjuk aszerint, milyen felületre valók, hogyan képződik a film száradás során, milyen jellemző tulajdonságuk van, a festékrendszerben milyen szerepet töltenek be, hogyan kell őket felhordani.
Ezzel általánosan áttekintettük a leggyakrabban előforduló festékeket!
A festékipar nagyon sokrétű, még egy átlagos festékboltban is vannak olyan festékek, melyek kötőanyagát, tulajdonságait, felhasználását tekintve különböznek az itt felsoroltaktól. A sütis hasonlatnál maradva: ez csak néhány lap a nagy sütiskönyvből.
A cikksorozat következő részében azt fogjuk boncolgatni, hogy mégis hogyan és mi alapján válasszunk festéket az egyes konkrét otthoni projektjeinkre, hogyan döntsük el, hogy melyik festék pontosan mire való és arról is lesz szó, hogy a krétafesték és egyéb hobbi körökben ismert festékek hol helyezkednek el a rendszerben?
Vendégszerzőnk Rácz Anikó okleveles vegyész, finomkémiai műveleti szakmérnök, okleveles középiskolai kémiatanár és jelenleg természettudomány-környezettan szakos egyetemi hallgató. Több mint egy évtizeden keresztül fejlesztőmérnökként dolgozott az Akzo Nobel Coatings zRt-nél, ahol vizes bázisú festékeket és színkeverő rendszerben keverhető bázisfestékeket fejlesztett, színreceptúrákat formulázott. Feladata volt a laboratóriumi, üzemi kísérleti gyártások megvalósítása, ellenőrzése, az alkalmazástechnikai vizsgálatok megtervezése, elvégeztetése, a műszaki dokumentáció elkészítése.
Hozzászólások
Eltökélt szándékom a lelkes bútorfestők támogatása, bátorítása. Legyen szó modern vagy rusztikus felületről, teljesen kezdő vagy már gyakorlottabb haladóról, mindenki számára tartogatok új technikákat. Számtalan ingyenesen elérhető cikket, videót találsz az oldalamon. Kellemes böngészést kívánok!
Nézz körbe a Nemiskacat webshopjában, válogass a színek között és szerezz be minden bútorfestéshez szükséges kelléket.
Segítünk! Keress minket online felületeinken vagy személyesen boltunkban!
Nemiskacat boltja
2051 Biatorbágy, Csillag utca 7.
Hétfő, péntek: 9-18 óráig
Kedd, szerda, csütörtök:
9-16 óráig
Telefon: +36 23 781 345
E-mail: nemiskacat@nemiskacat.hu
