A visszajelzéseitekből ítélve úgy gondolom, hogy már nagyon vártátok ezt a posztot, legalább is remélem! Ezért most egy „kevés duma-sok kép” bejegyzéssel jelentkezem a konyhabútorról, amit krétafestékkel festettünk át!

Az előzményekről annyit, hogy ez Roniék konyhája, benne egy régebbi, de még teljesen jó állapotú lakkozott fenyő konyhabútorral, aminek a belseje bútorlap. A részletes előzményekről ITT olvashattok!

Szép fehér lett, ahogyan azt a háziasszony megálmodta.




Annie Sloan chalk paint festéket használtunk, Pure white színben, és világos viasszal vontuk be a festett felületet.

Új fogantyúkat is kapott!

Ezeken a közeli képeken látszik igazán a chalk paint krétafesték textúrája és karaktere! Nem sima, nem egyenletes, pontosan ez adja azt az egyedi kinézetet, ami megkülönbözteti ezt a konyhát, egy másik fehér konyhától. Látszanak az ecsetvonások, látszik a kézi munka, hogy egyedileg készült, nem gépi gyártósoron.

Ha újra festenénk, az sem pont így nézne ki!
Nagyon karakteres, és a viasz miatt a felülete finom tapintású, olyan simogatni való. Én is megtapiztam párszor a képek készítése alatt, olyan jól esik a tenyérnek ez az emberi bőrhöz nagyon hasonló tapintás.

Az egész konyhához kívül-belül összesen 3,5 liter festéket használtunk el, és két doboz waxot. Ez körülbelül 40 ezer forintnyi költséget jelent, ehhez hozzá kell adni az új fogantyúkat, a kivehető polcok cseréjének költségét, illetve körülbelül 25-30 órányi munkaórát (amin ebben az esetben hárman osztoztunk, a házigazdák és én).

Ezek a száraz tények, de szokásomhoz híven hamarosan lesz egy következő poszt, ami ígérem részletes lesz, és kitérek olyan kérdésekre is, hogy hány rétegben festettünk, milyen kompromisszumokat kellett megkössünk, mennyi ideig tartott összesen a munka, és milyen egyéb nehézségekkel kellett szembenézzünk, amikkel bizony nem számoltunk!

6 Responses
Régóta foglalkoztat a kérdés, miszerint egy rendszeres, vizeskedéses használat során mennyire tartós ez a fajta festés és viaszolással történő bevonat. Egy konyhai munkapultnál, egy teraszon elhelyezett, hasonló technikával festett asztal mennyire áll ellen a tartós, vagy rendszeres víznek. Mi a tapasztalatotok?
Kedves Sára! Igen, a kérdés engem is nagyon foglalkoztat! 🙂 Mivel a puding próbája az evés, ezért erre elég nehéz válaszolni, mert őszíntén megmondva nincsenek még hosszútávú tapasztalatok itthonról. Éppen ezért is vagyok hálás Roniéknak, hiszen az ő konyhájuk kísérleti darabként szerepel, és az idő majd megadja nekünk a választ. Azt tudom, hogy külföldi oldalakat olvasva, és videókat nézegetve, nem mi vagyunk az elsők, akik ezzel a festékkel befestettek egy konyhabútort, de én is úgy vagyok vele, hogy hiszem, ha látom, messziről jött ember, azt mond, amit akar… Én a kislányomnak tavasszal festettem egy íróasztalt, nincs vele gond, ahol ír, oda vettem egy alátétet, de azt egy sima fenyőasztalra is vettem volna. Ezen kívül van egy két sámlink, amit a konyhába, ill. a fürdőben használunk, és semmi baja nem lesz, ha vízcseppek érik, le kell törülni. Viszont ha tartós víznek van kitéve, mondjuk ráteszel egy vizes poharat, és otthagyod, akkor annak meglátszik a helye. Tehát pultot nem festenék vele, de amúgy konyhapultot másmilyen festékkel sem festenék, mert az is lekopna! Ezen kívül tél elején én lefestettem egy kültéri ajtónkat, nem is viaszoltam, hogy lássam mi lesz vele, tavasszal majd beszámolok. Ezen kívül egy bloggertársam Bluer Design festett egy asztalt, amit végül lakkozott itthoni lakkal, és az sem működött, úgyhogy ebben a kérdésben van még mit kísérleteznünk! Összegezve nem kültérre való, tartós víznek, esőnek egy viaszolt bútor NEM áll ellen! (Amúgy én egy lakkozottat sem tennék ki ilyen igénybevételnek…) Egyelőre ennyi jutott eszembe, de ez a kérdés folyamatosan a fejemben van nekem is, és igyekszem minden tapasztalatomat megosztani a további posztokban is, erre ki fogok térni mindenképpen!
Szeretném megtudni, hogy festés megkezdése előtt le kell-e csiszolni teljesen az ajtókat? Ha kell,akkor „tökéletesen”, vagy csak „nagyjából”?
Én is konyhabútort szeretnék átfesteni,kissé antik jellegű végeredmény reményében.
Köszönöm! Sédiné
Kedves Sédi Ferencné! Nem kell csiszolni egyáltalán. Üdvözlettel: Enikő
Kedves Enikő! Az eltelt idő távlatában milyen tapasztalatokról számoltak be Roniék, hogy bírja a strapát a konyhabútor?
Kedves Melinda! 1 év után voltam náluk és készítettem is fényképeket, de sajnos még nem volt időm megírni róla a posztot. Akkor nagyon szép állapotban volt, semmi bajaa nem volt. Annyit mondott Roni, hogy a kosz jobban meglátszik rajta, de ezt természetes, mert a matt felületen sokkal jobban látszik a por és a kosz. Ez persze adódik a színéből is.. De ezt a kompromisszumot ők simán bevállalták a végeredmény érdekében. Az év végén lesz 3 éves a konyha, biztos, hogy mostanra már vannak hibák, lepattogzások ,főleg belül a polcokon gondolom, ahova rendszeresen pakolnak… ez sem örök életű, mint bármilyen más festék. Az biztos, hogy olcsóbb megoldás, mint kicserélni az egész konyhabútort. Megkérdem Ronit, hogy lenne-e kedve írnia ide kommentbe. Üdv Enikő