Azért jó (is) jó használt alapanyaggal dolgozni, mert nem sajnálod. A szembeszomszéd kerítése gyönyörű. Tavaly csinálta, széles, szélezetlen akác (vagy tölgy) deszkák, gyönyörűen aranyló barnára lazúrozva. El tudjátok képzelni! Ahhoz hozzá sem mernék nyúlni.
Bezzeg a miénk!
Avítt, szélfútta, néhol korhadozó fenyődeszkák ezerszer átfestve.
Tavaly lecsiszoltuk.. azóta festésre vár…
Már tényleg az utolsó utáni pillanatban, amikoris lassan szegény tényleg tönkremegy az ápolatlanságtól, az októberi napsütést kihasználva nem sajnálva feláldozni őt a kreativitás oltárán nekiestem kékre festeni, piros mintákkal.
A menete:
- először alaposan végigcsutakoltam egy száraz, de érdes ronggyal, hogy a csiszolás utáni maradványokat és a port eltávolítsam.
- Aubusson Blue-ra festettem, 1 litert használtam el az egészre (4 szakasz, kívül-belül)
- stencileztme rá virágmintát
- 240-es papírral végigsimogattam
- leápoltam kültéri viaszos vékonylazúrral (milesi) hogy védelmet adjak neki a kinti időjárásban
- nagyon stelirlenek éreztem, ezért az alapból barna színű lazúrral is stencileztem rá össze-vissza, így alakult ki a spontán minta
Kedves Enikő!
Nagyon tetszik a kerítésetek, én a teraszunk pergolájánál szeretnék hasonló színt használni. Azt szeretném kérdezni, ehhez az árnyalathoz milyen színű milesi viaszos lazúrt érdemes választani?
Köszönöm!
Kedves Renáta! Azt hiszem a miénk rusztikus tölgy volt talán, de végül is az mindegy volt, a kék szín volt a lényeg, a lazúr csak mélyített rajta. Igazából ez volt itthon. 🙂 üdv Enikő