Szeretem a régi és a régies stílusú bútorokat. Ezzel gondolom, nem leptem meg senkit.
Sok bolt van ma már szerencsére, ahol lehet kapni rusztikus, shabby cich, country, ezen belül angol country, meg francia provance-i stílusú, meg mindenféle irányzatú bútorokat, amik nekem az általános vidékies-otthonos kategóriát jelentik. Ezeket szeretem, ezek dobogtatják meg a szívem. Legrégebbi kedvenc boltom a Kéttemplom Galéria – még középiskolás koromban jártam ott először, a kecskeméti üzletben – , vagy Budán a La Meridiana, a Nosztalgia Home a Mammutban, vagy a Practic Romantic. (Azóta vannak új kedvenceim is, egyszer szentelek egy bejegyzést egy boltnéző körútnak.) Mégis, ha bemegyek egy ilyen boltba, többnyire fájó szívvel távozom az árak láttán.
Így aztán lelkes guberáló, vaterázó, ócskapiac járó lettem és mindig felkutatom a vidéki antikbútorosokat is, mert egy budapesti igazi antikvár üzletben megint nincs semmi keresnivalóm.

Amikor elkezdtem kutatni a neten, hogy hogyan lehet a régi, unalmasan egyen-barna, padlásokon porosodó, de egyébként gyönyörű régi bútorokat átfesteni, felfrissíteni, szebbnél szebb képekre bukkantam külföldi DIY oldalakon. Ezek inspirálnak, hogy különféle bútorfestési technikákkal kísérletezzek itthon. Itthoni környezetben, az itthon kapható festékekkel, eszközökkel, teljesen amatőrként.
Viszont találtam két olyan festéket, amit nem lehet itthon kapni, de nagyon szeretném őket kipróbálni.
Milk paint, a tejfesték
Az egyik a milk paint. Nem találtam magyar fordításást, „kazeinfestéknek” lehetne fordítani. Rövid leírása a wikipedia szerint így szól (általam szabad fordításban): A tej festék egy nem toxikus, vizes alapú keverék. Tejből és mészből készítik, pigmentek és borax hozzáadásával, ez utóbbi oldja a tejben lévő kazeint és tartósít. Azért nem tud versenyezni a kereskedelemben kapható festékekkel, mert az eltarthatósága nagyon alacsony, hűtőszekrényben is csak pár nap.
Viszont amerikában por alakban árulják! Annyit kell csak bekeverni, amennyit elhasználsz. Ráadásul otthon, házilag is elkészíthető. Én amikor ezt felfedeztem, szinte sikítottam: hogy-hogy nem használjuk?! Teljesen természetes, 100%-ban bio, gyerekekre sem veszélyes, divatosan környezettudatos, az emberiség évezredek óta használja! Nem beszélve a külföldi DIY mozgalom bútorfestőiről, akik kezei közül szebbnél szebb festett bútorok kerülnek ki.
Gyorsan beszereztem hát három kisebb csomaggal, egyenesen Kanadából jöttek, egy barátom hozta őket.

Chalk paint, a krétafesték
A másik ilyen festék, ami szintén nem kapható itthon, az Annie Sloan Chalk Paint. (Chalk paint-nek mondjuk egyébként a táblafestéket is, amire krétával lehet írni.) Annie Sloan 20 évvel ezelőtt találta ki ezt a festéket, meg a technikát, amit saját márkájaként levédett és azóta népszerűsíti, oktatja, könyveket ír róla. Ezt a festéket is szeretném kipróbálni és az eredményeket itt a blogon megosztani Veletek.
Már az elején elhatároztam, hogy itt a blogon csak olyan dolgokról teszek fel képeket, amelyeket én saját magam készítettem, én magam fényképeztem, vagy saját élményből fakad, láttam, megérintettem, jártam ott stb., ezért ha szeretnél látni sok-sok csili-vili képet festett bútorokról, rusztikus, vidékies enteriőrökről, amelyek nekem tetszenek, akkor kövess a Facebookon és a Pinteresten.
Amint sikerül tesztelnem ezeket a festékeket élesben, rögtön megosztom Veletek a saját tapasztalataimat, addig is nézegessétek a képeket. A Pinteresten külön albumot nyitottam a milk paintnek és külön a chalk paintnek és a Nemiskacat Facebook oldalára igyekszem gyakran feltenni képet ebben a témában is.