Az előszoba – kezdetben

Az előszoba az a hely, ahová elsőnek belépve megérzünk valalmit az adott otthon hangulatából. Az ott kapott benyomás pont olyan, mint az embereknél, igenis számít!

A Ház előszobájával lekinkább az volt a bajom, hogy nem volt, egyszerűen nem létezett ilyen, hogy előszoba, csupán egy lábtörlőnyi belépő volt a házban.

Amint beléptünk az ajtón, rögtön jobb kéz felé nyílt a wc, és balra volt egy kb. 1-1,5 méteres falszakasz, ahová fel lehetett volna akasztani a kabátokat, de cipősszekrénynek már egyáltalán nem lett volna hely, mert az egész egy ajtónyi szélességű mini folyosó volt.

Az előszoba terve

Ez a ház eredeti alaprajzán az előszoba részlete.

A másik ami nem tetszett, hogy az oké, hogy van egy wc közvetlen a bejáratnál, de ha ez a lakás egyetlen wc-je, akkor az már nem olyan praktikus. Ha valaki el akar menni wc-re, akkor bukdácsolhat keresztül a cipőkön és a koszos előszobán.

Átalakítás

Az új alaprajzon megszüntettük a wc-t és megnyitottuk az előszobát balra, az ebédlő felé. Ezzel nyitottabbá vált az egész tér, és a konyha-ebédlő-nappali tere eggyé olvadt az előszobával. Ezzel kellett kicsit barátkozzak, mert láttam lelki szemeim előtt a téli kabátkupacokat és cipőhegyeket, és valahogy szerettem volna ezeket eltakarni, de a belsőépítész és férjem együtt erősebbek voltak, így maradt ez a teljesen nyitott változat.

Azért, hogy legyen további pakolló felület, a bejárattal pont szemben felhúztunk egy falat, meghosszabbítva ezzel a régi wc falát. Így lett egy 150 cm x 180 cm-es terület, ami még mindig nem nagy, de duplája az eredeti előszobának. (Sajnos a terveken nem jók a méretek, pedig ez volt a belsőépítész által átadott végleges falazási terv.)

Az így nyert nem egészen 3 négyzetméterrel a következő terveim voltak:

1. kell egy cipősszekrény, lehetőleg jóóóó nagy
2. kell kabátakasztó, jóóóó sok
3. sálak, sapkák, kesztyűk, kalapok helye
4. mindenképpen kell egy állótükör
5. jó lenne valami pad féle, amire le lehet ülni felhúzni a cipőt, öltöztetni a gyereket, vagy csak lerakni a táskát
6. kell hely az apróságoknak: cipőkanál, cipőtisztítók, zsebkendő stb.
7. kulcsok
8. (ékszerek)

Mindehhez még hozzá tartozik, hogy nincs a házban gardróbhelyiség vagy gardróbszoba, tehát az összes tartósan használatban lévő – szezononként nyílván változó – cipőt, kabátot, táskát itt kellett valahogy elhelyezni.

Ráadásul szerettem volna, hogy valahogy nézzen is ki, hogy ne a kabát- és cipőhegyeket kelljen bámulni vacsi közben. Igazából nem az zavar, ha valami elöl van, vagy nem zárt szekrényben, hanem az, ha valaminek nincs helye. Nekem a rendetlenség nem azt jelenti, hogy elöl van, hanem azt, hogy nem a helyén van. Ezt a kicsi előszobát úgy akartam megcsinálni, hogy mindennek legyen meg a – bár kicsi – de saját helye.

Az előszoba ideiglenes berendezése

Már tavaszodott, amikor beköltöztünk. Már nem használtunk sok kabátot, és a téli cipők is még várhattak.

Ez így elég szellős volt… így szépen eltelt a tavasz meg a nyár. Egy szép nyári napon megérkezett a tükör. A konyhai edénytartó maradék, használt gerendáiból készítette az asztalos.

A vasfogas ajándék egy barátnőmtől. Neki is nagyon tetszett, de szerencsére már nem fért el a lakásukban, így nálunk landolt, mint ideiglenes megoldás. Én már akkor tudtam, hogy ez a fogas biztos NEM ideiglenesen lesz nálunk!

Visszapakoltam a cuccainkat. Jött az ősz, a rettegett kabát-hegy nőttön-nőtt, a cipők sárosak, vizesek voltak, előkerültek a rongyszőnyegek… és ööö… igen, kellett valami ideiglenes cipő tároló is.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mindig félek az ilyen “Óóó, most addig jó lesz, amíg nem találunk valami szebbet…” mondatoktól. Ez nekem azt jelenti, hogy utálom, de berakom a lakásba, mert muszáj, mert praktikus, mert kell. Azután nagyon, de nagyon nehezen kerülnek ki az ilyen darabok.

Ezen a ponton már nagyon utáltam azt, ahogyan az előszoba kinéz. Viszont funkciójában egészen jól működött:

1. volt egy elég nagy cipősszekrény, a kereskedelemben kapható szokásos cipőtárolókhoz képest háromszor annyi cipő elfért rajta
2. a háromlábú vasfogas elég sok kabátot elnyelt, ahhoz képest, hogy milyen kevés helyet foglalt
3. a sapkáknak Mama varrt egy tárolót a cipősszekrény oldalára
4. az állótükör ugye kipipálva
5. pad? hát az még nincs
6. apróságok jobb híján az ablakpárkányon
7. a kulcsoknak nagyon jól funkcionált a kis barna tükör az akasztókkal
8. ékszert ne hordjon Anyuka, az oviba különben is minek kiöltözni

Tervek az előszobára

Abból indultam ki, hogy a funkció ne menjen a látvány rovására, de azért nézzen ki jól: népies ihletésű bútorokra gondoltam, fehér antikolt színben, mint a vintage sámli, ami akkor már megvolt. Mindenképpen szerettem volna megtartani a háromlábú vasfogast, mint alap daradot, ami meghatározza az egész előszoba hangulatát, ami legyen otthonos, hívogató, és pici ugyan, de azért viszonylag kényelmes.

Rengeteget gondolkodtam, hogy milyen lenne a legjobb elrendezés, hogy minden beférjen. Elsőként mindenkinek egy zárt szekrény ugrana be, de valahogy nem volt előttem a mozdulat, ahogy hazajövünk és szépen berakjuk a kabátot a zárt szekrénybe. Tudom-tudom, hogy csak egy mozdulat az egész, de kiscsaládom nem az a “rögtönszépenelpakolom” típus.

Egy év alatt – amíg mindezeket kigondoltam – beszereztem egy tekercs designtapétát, egy ikeás padot, vateráztam egy régi-régi szekrényajtót, antikoltam pár polcot és egy helyre kis falitékát, kigondoltam egy olcsó és praktikus cipősszekrényt, és lassan-lassan kezdett összeállni az új előszoba képe.