Ellenségünk a penész

A penész a házunkban már a beköltözésünk utáni első télen megjelent!

Azóta folyamatosan küzdünk vele, kisebb- nagyobb mértékben, de sajnos még mindig jelen van az életünkben, és főleg ilyenkor éleződik ki a helyzet, amikor beköszönt a kinti hideg.

Az első jele az volt, hogy amint beállt a hideg idő, az ablakokról, és a folyósó északi falán lévő üvegtéglákon patakokban folyt a víz. Minden reggel egy ronggyal a kezemben végig kellett menjek az egész házon, hogy végigtörüljem az ablakokat. Ezután jelentek meg a szürke csíkok és a foltok a sarkokban, az üvegtégla és a fal találkozásánál, és fent a mennyezet alatt, a koszorúnál, ahol a födém találkozik a tetővel.

Nem sokkal utána eszméltem rá, hogy a gyerekek ruhásszekrényének a hátoldaláról fürtökben csüng a penész, és a hátsó sorban lévő ruháikat addigra már mind újra kellett mossam.

Mindeközben kerestük az okokat, és kerestük a megoldást.

A jelenség megjelenéséért szokták hibáztatni a túl jól záródó ablakokat, a szellőztetés hiányát.

Nem akarok hosszas szakmai fejtegestésekbe bonyolódni, hogy hogyan keletkezik a penész a lakásban, inkább próbálom összefoglalni, hogy én, mint laikus, mit értettem meg a több helyről összeszedett információhalmazból. Szóval a penész akkor keletkezik, ha van a lakásnak olyan pontja, aminek a hőmérsékelte jóval kisebb, mint a többi helyen, és azon a ponton a levegőben lévő pára lecsapódik. Az a hőmérséklet, aminél ez a jelenség megtörténik az a harmatpont.

A pont, amin a harmat keletkezik, tisztára logikus.

Ez a pont két dolog függvénye, a hőmérséklet, és benti páratartalom. Az interneten meg tudjátok nézni, hogy adott hőmérséklethez, adott páratartalom mellett milyen harmatponti értékek tartoznak.

Tehát ahhoz, hogy ez pont ne jöhessen létre, két dolgot kell szabályozzunk: a hőmérsékletet, meg a benti páratartalmat. Vagy drasztikusan lecsökkentjük a benti hőmérsékeletet, de azzal élhetetlenné válik a lakásunk, vagy beállított hőmérséklet mellett (mondjuk nálunk 21 fokra van állítva a termoszát), elég alacsony szinten tartjuk a páratartalmat, ahhoz, hogy ez a harmatpont – tehát az a hőmérsékleti pont, amin a pára lecsapódik – elég alacsony legyen. Akkor még egy kevésbbé beszigetelt, problémás hely sem fog annyira lehűlni – harmatponti hőmérsékletre hűlni – hogy a pára lecsapódhasson.

Minél alacsonyabban tudjuk tartani a harmatpontot, annál kisebb a valószínűsége, hogy lecsapódó páránk lesz.

Mivel a lakás hőmérésklete tegyük fel állandó (=be van állítva egy számunkra komfortos értékre), ezért nincs más hátra, mint csökkenteni a benti páratartalmat!

Amikor ezt megértettük, akkor jöhetnek a megoldások, mint például a szellőztetés, vagy például a falak bebugyolálása kívülről, hogy hiába lennénk bent harmatponton, a falunk szerencésre ellenáll a kinti hidegnek, és melegebb, mint a harmatpont lenne. De a szigetelés önmagában kevés. Magas benti páratartalom mellett sajnos nem oldja meg a problémát.

Ezen kívül szóba jöhet több családtagunk együttes elköltöztetése otthonról, nehogymá’ beleheljék azt a drága lakást.

(Csak vicceltem!)

Történt már olyan, hogy a penészesedés egy új családtag érkezésével kezdődött, egyszerűen a megnövekedett páratartalom miatt.

Visszatérve a mi házunkra: előttünk egy néni lakott benne egyedül, mi meg hirtelen beköltöztünk négyen. Nem foghattuk a jelenséget a túl jól záródó ablakokra, mert 8 éves, fa nyílázszárókkal vettük a házat. Mostuk a falat Szavóval, tettem a tablettákat a műnyag tartályba, és természetesesn szellőztettem, ahogy nagy könyvben írva vagyon, de ez mind édes kevés volt!

Miután a gyerekeket ki kelett költöztessük a szobájukból a kritikussá vált penészmennyiség miatt, ráadásul a méregdrága, tömör törgy svédpadlónkon is kezdtek mutatkozni a jelek, hogy ez a túl nagy nedvesség nem lesz jó!

Segítséget kértünk. A kivitelező, aki levezénylete a költözés előtti felújítást, két javaslatot adott:

1. Szellőztetőrendszert kell kiépíteni, ami megoldja a levegő folyamatos cseréjét, és elvezeti a párát úgy,hogy megváltoztatja a házban a levegő útját egy motor segítségével. Az ára: 300 ezer ft.

2. Mellesleg nem ártana beszigetelni a házat, mert a koszorúnál hiányos a szigetelés, és ott nagyon lehűl a fal. (az első pont nélkül azonban ez NEM megoldás) Ára: kb. 2 millió ft.

Muszáj volt lépjünk, és döntöttünk: beszereltettük a szellőztető rendszert, ami szépen meg is oldotta a problémát!

A szobákban van egy ilyen ronda, műanyag cucc, ami folyamatosan beereszti a levegőt, érzékelő lamellákon keresztül, a benti páratartalomnak megfelelően.

Így néz ki az udvar felől.

Azután a kritikusan párásodó helyiségekben (konyha, fürdőszoba, zuhanyzó) a plafonon van egy másik fajta ronda, műanyag cucc, amin keresztül a párás levegő távozik, méghozzá úgy, hogy ezek össze vannak kötve egy csővel a motorral, amit a padláson helyeztünk el. (A képet a konyhairól készítettem. Mivel ez közel van a főzőfelülethez, hozzákötöttek egy extra kapcsolót, hogy ha főzök, és még több pára keletkezik, akkor magam is be tudjam kapcsolni, mint egy páraelszívót.)

A motor automatikusan üzemel egyész évben, és igény szerint ki- bekapcsol. Mivel a padláson van, egyáltalán nem zavar minket.

Normálisan a levegő úgy áramolna, hogy a konyhában, és a fürdőben keletkezik a párás, meleg leveegő, ami elindul a hidegebb szobák felé, és útközben lecsapódó párát hagy maga után. Ez a motor megfordítja a levegő útját, és a meleg, párás levegőt már a keletkezése helyén kiszívja a helyiségből, és helyére jön a kinti hűvösebb levegő. Így a pára nem tud lecsapódni!

A levegő páratartalma 60% körülire csökkent a régebbi 80% felettiről.

A házban teljesen megszüntettük a lecsapódó párát, a penész egy időre teljesen eltűnt!

Még kritikus hely a zuhanyzó, amit egy kinti kamrából alakítottunk át, és nincs beszigetelve kívülről, illetve az idén az egyik szobába az északi fal elé vásároltunk egy magas gardróbszekrényt, ami úgy látom nem tett jót a szellőzésnek… de ez egy másik történet! Folytatom majd!