Szegedi Katalin grafikus, gyermekkönyv illusztrátor.
2005-ben elnyerte az Év Illusztrátora címet. Ezen felül rangos szakmai elismeréseket tudhat magáénak, számos hazai és külföldi illusztrációs verseny, pályázat díjazottja.
Én gyerekkönyveken keresztül ismertem meg, körülbelül akkor, amikor a nagyobbik lányunk 3 éves lehetett.
A minap nála jártam vendégségben, egy workshop keretében a Magnóliák Műhelye meghívására, akivel én magam is szervezem a műhelyfoglalkozásaimat.
Katalin illusztriációi nemcsak sajátos stílusukról ismerhetőek fel, hanem arról is, hogy művei nem maradnak meg a papír két dimenziójában, nézzétek csak…
Katáék háza egy elvarázsolt kastély, alkotóműhely, otthon és folyamatos inspirációforrás is egyben. Bepillantást nyerni otthonába már önmagában egy élmény.
Régi bútorok, tágas terek, és sok-sok természetes anyag jelenléte jellemzi a házat.
Az sem meglepő, hogy néhol bábok kukucskálnak ki az alkóvból, ugyanis Kata még bábtervezéssel is foglalkozott.
A műhelyfoglalkozás egyébként arról szólt, hogy Finy Petra A Fűszerkatona című mesekönyvének egy szabadon választott meséjére kellett egy illusztrációt készítenünk, méghozzá nem papírra, hanem egy régi fából készített táblaképre alkottunk festék és apró lim-lomok felhasználásával.
Az én választott mesém A szerelmet szövő rigó, aminek megmintázására Kata a segítségemre sietett és előkapta a nagy Állathatározót. Én pedig összeszedegettem azon tárgyakat, melyekkel úgy gondoltam meg tudom jeleníteni Nebut, a piroscsíkos arcúak törzsének indiánlányát és Tipát, a kékcsíkosarcúak indián ifját, akik – láss csodát – a folyó két partjáról egymásba szeretnek és vesszőből font hidat kezdenek építeni a víz felett, de elfogy az alapanyag. Látva ezt a közelben fészkelő rigó, elrepül és hoz egy erős indát, mellyel a híd két vége, és így a két szerelmes szív is végül összetalálkozhat.
A munka lázasan folyt egész délelőtt…
Hajni, a szervező koncentrál..
Egy isteni paprikáskrumplis ebéd után Kata megmutatta a műtermét is, ezeket a közeli képeket ott készítettem alkotásairól.
Kata gyönyörű munkái után mutatom a Csapat szerintem szintén gyönyörű műveit:
A krokodil és a daru alkotói már igazán gyakorlott “szegedikatalinosok”, tényleg fantasztikusra sikerült a táblájuk. A daru szinte megszólal…
Végül az én szerelmet szövő rigóm…
… ami meglehetősen gyerekesre sikerült, így megdőlt az a titkos reményem, hogy ha nagyon- nagyon közel mész a művészhez magához, akkor hátha átsugárzik beléd a művészete. 🙂
Kata ugyanis velem átellenben ezt a behemótot “dobta össze” csak úgy hirtelenjében.
Persze még nincs kész, de kíváncsian várom a találkozást majd nyomtatott változatával.
Köszönöm szépen Katának és Hajninak, hogy részt vehettem ezen a csodálatos alkotós napon!
Kata saját képeit az alkotós napról itt tudjátok megnézni: Szegedi Katalin Club a Facebookon