Minden, amit a festékekről tudni akartál – 3 részes festék kisokos sorozatunk második része: milyen festéket vegyek, ami pont jó lesz nekem?
Ha betérünk egy festékboltba a bőséges választék könnyen elbizonytalaníthat bennünket. Milyen festéket válasszunk, mi mire való?
Az első részben áttekintettük az alapokat a festékekről, a festék fajtákról és azok összetevőiről.
Sorozatunk második részében vendégszerzőnk, Anikó (Rácz Anikó, okleveles vegyész, A napfény illata blog tulajdonosa) tovább fejtegeti a festékek fajtáit, most elsősorban abból a szempontból, hogy mit vegyél a festékboltban, ha épp a polc előtt állsz és bizonytalan vagy:

Az elsődleges szempont a választásnál az, hogy mit szeretnénk festeni. Ezen túl figyelembe kell venni, hogy az adott felület, amit szeretnénk lefesteni, milyen igénybevételnek van kitéve, van-e valamilyen speciális probléma, amit a festéssel meg akarunk oldani.
De haladjunk lépésről lépésre, és nézzük meg, milyen festékeket vegyél az egyes felületekre!
Ahogyan azt az előző bejegyzésben is írtam: az a jó festék, ami tökéletesen megfelel arra a célra, amire szánjuk!
A drágább festékek – jellemzően – jobb minőségűek is. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor egy közepes árfekvésű termék is remekül használható egy adott célra. Azért a feltűnően olcsó festék láttán kezdjünk el gyanakodni.
Milyen festéket vegyél beltéri falra?
Ha a festékboltokat járod, nagy valószínűséggel az alábbi festék típusokkal fogod magad szemben találni a beltéri festék-osztályon:
- diszperziós falfestékek
- mészfestékek
- szilikátfestékek
- szilikonos falfestékek
De melyik mire való?
A beltéri falfestékek kötőanyagukat tekintve leggyakrabban mészalapúak-, illetve diszperziós kötőanyagúak, valamint speciális igényeket elégítenek ki a beltéri szilikát- és szilikonfestékek .
A legnagyobb mennyiségben alkalmazott beltéri falfestékek a diszperziós falfestékek. Leggyakrabban valamilyen akrilát, vagy vinil-polimer diszperzió a kötőanyaguk.
A diszperziós kötőanyagok egyik fajtája a latex. A latex eredendően valamilyen szintetikus latexet jelentett, később ez a fogalom a köznyelvben (és a festékmarketingben) a mosásállóság szinonimája lett. Néha a hétköznapokban pejoratív értelemben a műanyagbevonat szinonimájaként is emlegetik.
Gyakorlati szempontból a diszperziós festékek lehetnek mosásálló, súrolás- és dörzsállóak, illetve nem moshatóak.
A diszperziós festékek – megfelelő alapozás, felületelőkészítés után – mehetnek vakolt, glettelt belső falfelületre, gipszkartonra is. A gyártó ajánlását mindenképpen figyelembe kell venni.
A mészfestéket az oltott mész és a diszperziós falfestékek közé helyezhetjük. Erősen lúgos kémhatása miatt korlátozottan színezhető. A mészfestéket csak mészfestékkel festett felületre, vagy meszes glettelt falra alkalmazhatjuk, kiváló például egy vályogfalra.
A szilikátfestékek K-, vagy Na-vízüveg kötőanyagúak. Száradáskor az alapfelület szilikát-tartalmú anyagával kémiai kötést alakít ki, így tartósan tapad a falra. Ebből adódik, hogy nem lehet mindenféle tetszőleges anyagú felületre használni. Mivel erősen lúgos kémhatású, korlátozottan színezhető. Kiváló a páraáteresztő képessége, ezért gyakran alkalmazzák a műemlékvédelemben.
A szilikonos falfesték szilikongyantát tartalmaz, szintén a műemlékvédelem kedvelt anyaga.
A különböző falfestékek kiválasztásánál 2 fő szempontot kell figyelembe venni: az egyik a festendő felület, a másik pedig, hogy milyen helyiséget szeretnénk lefesteni:
Átlagos igénybevételű helyiség (hálószoba, nappali, plafon) kifestésére bármelyik beltéri falfesték megfelelő lehet. Ha nem koszolódik nagymértékben a fal, akkor nem fontos, hogy mosható, vagy súrolható legyen a felület, de ha például kisállatot tartunk, vagy kisgyerekeink vannak, érdemes megfontolni a moshatóságot.
Azt tudni kell, hogy vannak olyan szennyeződések, amiket nem lehet eltávolítani a falról, de sok esetben nagyon jól jön, ha a fal tisztítható, például, ha a sarat, vagy a kézlenyomatokat le tudjuk mosni a falról.
Használhatunk mészfestéket is, ha a fal anyaga megengedi.
Nagyobb igénybevételű helyiségek (konyha, fürdőszoba, gyerekszoba) esetén jó választás a mosható, súrolható festék. Ilyen például az Annie Sloan mosható falfestéke, ami mosás után sem veszít az árnyalatából.

Lélegző vagy nem lélegző? Alapvetően ez a marketingből a köznyelvbe átszivárgott kifejezés a festék páraáteresztő képességégével kapcsolatos. Általánosságban elmondható, hogy diszperziós festékeknél a kötőanyagtartalom növekedésével valamennyire csökken a páraáteresztő képesség. Egy átlagos, nem hőhidas, nem extrán vizes, jó szellőzésű, megfelelő alappal rendelkező ház esetében semmilyen gondot nem okoz magasabb kötőanyagtartalmú festék alkalmazása.
Milyen festéket vegyél, ha a helyiség speciális problémával rendelkezik?
Javasolt speciálisan a problémára kifejlesztett festéket vásárolni, pontosan figyelembe véve a gyártó javaslatait a felhasználásra vonatkozóan.
Penészes falra a penészgátló falfesték, beázott, rozsdás vagy nikotinos falra valamilyen folttakaró festék, régi, műemlék jellegű épületek esetén a szilikátos vagy szilikonos festék a jó választás.
Milyen festéket vegyél kültéri falra?
A homlokzatfestékek lehetnek diszperziósak, szilikátosak és szilikonosak is. A különbség a beltéri falfestékekhez képest az, hogy ezeket kifejezetten kültéri igénybevételre formulázták.
Ebből következik a kérdés: használható-e a beltéri falfesték kültérre? Ha tartós felületvédelmet szeretnénk, akkor semmiképpen nem javasolt. És a kültéri falfesték beltérre? Elvi akadálya nincs, de a kültéri festékek olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyekre beltérben nincs szükség. Ezek terhelhetik a beltér levegőjét is akár. Kivételt képzenek az olyan festékek, melyeket a gyártók kül- és beltérbe is ajánlják.

Milyen festéket vegyél fára és fémre?
Bár első látásra egyszerűnek tűnik, a fa festésére is számos lehetőség kínálkozik. Itt sem mindegy, hogy az adott faanyag kültérben vagy beltérben van-e. Az sem, hogy nyers fáról, vagy valamilyen felületkezelt (lazúrozott, lakkozott, zománcozott, olajjal kezelt) felületről van szó.
A nyers fát lazúrozhatjuk, ha szeretnénk látni a fa erezetét. A vékonylazúrokat nem mérettartó szerkezetekre (kerítés, gerendák, lambériák, zsalugáterek) ajánlják, a vastaglazúrokat elsősorban mérettartó faszerkezetekre (pl. ajtók, ablakok, falburkolatok) javasolják. Ne felejtsük el figyelembe venni, hogy a faszerkezet hol található: kültérben vagy beltérben.
Ha szeretnénk a nyers fát fedőfestékkel fedni, akkor válasszunk zománcfestéket, ami lehet vizesbázisú, vagy oldószeres; kültéri vagy beltéri. A zománcfestékek szépen terülnek, egyenletes, sima bevonatot kapunk, ha ügyesen festünk a zománcfestékkel. Fényesség tekintetében 3 típusuk van: matt, selyemfényű és magasfényű.
Az, hogy mit tartunk szépnek, kívánatosnak, mindig változik. A 70-es, 80-as, 90-es években a magasfényű zománcok voltak a legkedveltebbek, minél fényesebb volt, annál jobban tetszett a vevőknek. Azt mondták, legyen olyan fényes, hogy a légy is hanyatt essen rajta (na, jó, ezen a mondáson kicsit finomítottam, hogy elbírja a nyomdafestéket).
A műanyagok korszakában a műanyag hatású festékeket szerették.
A fa festése során fontos a megfelelő alapozó használata: járjunk el a kiválasztott festék gyártói ajánlása szerint.
A natúr fát kezelhetjük különböző olajokkal, viaszokkal is.
A fémek közül a vas, illetve acél festésére térek ki, mert leggyakrabban ilyen anyagú tárgyakat (kerítés, bútor) szoktunk átfesteni. Itt fontos kiemelni a korrózióvédelmet, az alapozást. Ha ezekkel rendben vagyunk akár vizes, akár oldószeres zománcfestéket is használhatunk, azt kell figyelembe vennünk, hogy kültéren vagy beltéren használjuk majd a lefestendő objektumot. Megkönnyítendő a választást, a gyártók készítenek speciálisan az adott felületre javasolt festékeket is, ilyen pl. kerítésfesték.
Milyen festéket vegyél bútorhoz?
Bár nagyon sokféle anyagúak lehetnek, kiemelten foglalkozunk a bútorok festésével. Már csak azért is, mert megjelentek új, kifejezetten bútorok festésére ajánlott festékek is, ezeket tekintjük át röviden.

Krétafesték: Annie Sloan 1990-ben fejlesztette ki ezt a vizesbázisú festéket kifejezetten bútorokra, lakberendezési tárgyakra (Chalk Paint). Jól fed, kiválóan tapad, a tárgyaknak „kézműves”, rusztikus megjelenést ad. Sokféle felületre alkalmazható közvetlenül – csak nagyon ritkán igényel csiszolást, vagy alapozást festés előtt. Használható például fán, betonon, fémen, matt műanyagon, vagy gyerekjátékokon is. Zárórétegként lakkot vagy viaszt kell hozzá használni.
Tejfesték: mész-kazein kötőanyagú, matt festék, mely sima, csíkmentes felületet ad. Por formában forgalmazzák, ehhez vizet adva használható. VOC értéke nulla. Festést követően fixálni kell. Tökéletes nyersfán, egyéb anyagokhoz tapadásfokozóval használható.
Ásványfesték: akril kötőanyagú, jól fedő festék, itt nincs szükség külön zárórétegre. Jól tapad, vízálló.
Zománcfestékek: mind a vizes, mind az oldószeres zománcfesték alkalmas bútorfestésre, megfelelő alapozás után. Többféle fényességben elérhetőek, ízlés dolga, kinek mi tetszik.
Lazúrok, olajok, viaszok: ha nyersfa bútort szeretnénk festeni, ezek az anyagok is felhasználhatóak.
Az, hogy a felsoroltak közül milyen festéket célszerű venni, sok mindentől függ! Például, hogy:
- milyen felületet akarunk kialakítani (sima, rusztikusabb),
- mennyire könnyen használható terméket szeretnénk,
- hígabb vagy sűrűbb festékkel szeretünk dolgozni,
- milyen fényességű festék tetszik,
- milyen igénybevételnek lesz kitéve az adott bútor,
- mennyire fontos a fedőképesség,
- mennyire fontos a színválaszték,
- akarunk-e valamilyen speciális technikát alkalmazni (pl. koptatás, összemosás),
- mennyire vagyunk árérzékenyek.
És akkor a válasz az eredeti kérdésre: „Milyen festéket vegyek?”
Nincs abszolút jó választás, ezt mindig az adott felület, a felület anyaga és a festő ízlése, ügyessége, technikája határozza meg!
Ezért is mondjuk mindig, hogy gyertek el a Nemiskacatba a festendő bútor fényképével és egyéni tanácsadást kaptok a megfelelő stílus, festéktípus, szín és a hozzátok illő festési technika kiválasztásához!
A cikksorozat következő részében nagyító alá vesszük a festékdobozon található címkét és Anikó segítségével olyan fogalmakat fogunk tisztázni mint VoC, Toy Safe, biztonsági adatlap és társaik.

Vendégszerzőnk Rácz Anikó okleveles vegyész, finomkémiai műveleti szakmérnök, okleveles középiskolai kémiatanár és jelenleg természettudomány-környezettan szakos egyetemi hallgató. Több mint egy évtizeden keresztül fejlesztőmérnökként dolgozott az Akzo Nobel Coatings zRt-nél, ahol vizes bázisú festékeket és színkeverő rendszerben keverhető bázisfestékeket fejlesztett, színreceptúrákat formulázott. Feladata volt a laboratóriumi, üzemi kísérleti gyártások megvalósítása, ellenőrzése, az alkalmazástechnikai vizsgálatok megtervezése, elvégeztetése, a műszaki dokumentáció elkészítése.