A lányok szobája

Tavaly nyáron egy nagyobb átalakítás keretében szobákat cseréltünk a gyerekekkel. Jelenleg úgy tekintünk az összesen két gyerekszobára, hogy később, az igényeiknek megfelelően valószínűleg “vetésforgóban” fognak működni. A mostani helyzetben kialakult egy markánsan fiús, és egy markánsan lányos szoba.

Gyerekszoba 2 lánynak

A két lány elég távol van egymástól korban és ízlésben is, viszont egyelőre szerettek volna egy szobában maradni, így úgy gondoltam, hogy világos, semleges színekkel fogom megoldani e probléma áthidalását. Az életkorbeli különbségek ellenére sikerült egy olyan szobát kialakítani, mely átmenetlieg mindkettejüknek megfelel, megvannak benne a mostani életkorukhoz megfelelő bútorok, és hely a saját kis dolgaiknak, kincseiknek, és természetesen a saját ruháiknak.

Lépjetek be a szobába…

A kiinduló állapotokat ebben a bejegyzésben találjátok, melyek már a szoba kipakolása alatt készültek.

A gyerekszoba átalakítása

Az átalakításra összesen három hetem volt, úgy hogy közben festtettük is a lakás több szobáját (tisztasági festés fehérre) és a fiús szobát is berendeztem. A lakásban így teljes káosz uralkodott, ráadásul sok mindent terveztem átfesteni: a galériágyat, az ajtót, az ablakkeretet, a lányok újonnan beszerzett ruhásszekrényeit, és az ikeás könyvespolcot.

Ám legelőször a falra felfestettem a pöttyöket, melyet Eliza ágyára vásárolt szürke-fehér pöttyös pihe-puha ágytakaró inspirált, az inverzét festettem a falra, ITT írtam róla.

A koncepció az volt, hogy a meglévő bútoraink felhasználásával hozzak létre egy merőben más hangulatot, mint az előző szoba volt, ráadásul úgy, hogy egy 10 évesnek – akinek alapvetően a kékes árnyalatok tetszenek – és egy habos-babos, csajos 4 éves balerina hercegnőnek az ízlését is elnyerje.

Így választottam a fehér, a szürke és a púder rózsaszín árnyalatokat. ( A játékok és a mesekönyvek amúgy is beszínesítik a szobát).

A gyerekszoba bútorai

Ráadásul a színek kiválasztásánál arra is kellett figyeljek, hogy természetesen szerettem volna megtartani Eliza 4 évvel ezelőtt festett piros asztalát is, melynek inkább az eszmei értéke nagy számomra, lévén ez volt az első bútor, melyet anno Annie Sloan festékkel festettem.

Az asztallal persze “örökségként” érkezett pár piros kiegészítő is, amiket mégsem dobhattunk el! Így lett a piros asztal a szoba fókuszpontja, és ezért köszön vissza egy-két apró kiegészítőn is a piros.

Eliza ruhásszekrénye kék helyett szürke lett – kicsit nehezményezte is a lány – , de kárpótolja őt a belső, ha kinyitja a szekrényt, kívülre az már nagyon sok(k) lett volna.  A színe Paris Grey, fehér viasszal (White Wax) megbolondítva.

A csillárt még évekkel ezelőtt lomiztam, fehérre festettem. (Old White)

A “hercegnői” szekrény kívül szerényen visszafogott, Antoinette rózsaszínben, átlátszó viasszal (Clear Wax) pompázik, belül azonban harsány és nagyon csajos, pont mint a gazdája.

Mielőtt még kommentben megkérdeziktek, mindkét szekrényt a településen vettem magánháztól, egyformák.

A rózsaszín ruhás szekrénnyel átlósan az ikeás leksvik ágyat is Antoinette rózsaszínre festettem. A kerek szőr szőnyeget, a szürke szivecskés párnát és a szürke pöttyös ágytakarót a Mömax-ban vettem. Az olvasólámpa és a polc Ikea.  Ide terveztem még egy függönyt is, hogy lehessen “kuckózni”, de a megvalósításra sajnos már nem volt idő. (Majd egyszer.)

Szegény láda maradt ki a sorból – ez is a leksvik/diktad korszak egy darabja – , ezt tervezem felvinni a padlásra, ezért nem festettem le. Egy fiókos kis komódot szeretnék majd a helyére. Egyelőre a plüss-rengeteget rejti a láda, de sorsa meg van számlálva.

Kiegészítők a lányszobába

A pöttyös zsák Cucc, és Pöpike babáit rejti.

A csipkefüggöny csak dekoráció, nem lehet elhúzni, viszont mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet a drapériára, mely anyósom által hímzett írásos kézimunka. 245 cm hosszú, sok-sok hétig dolgozott rajta és eredetileg az ebédlőnkbe falvédőnek szántuk, de oda sajnos nem lett elég széles, így sokáig kerestem a méltó helyét. Úgy érzem, most megtaláltam. (A rögzítése még nem tökéletes, dolgozunk a problémán… ha valakinek van ötlete szívesen fogadom…)

A falra a gyerekek rajzaiból és fényképekből válogattam képeket, amit éppen otthon találtam. Ez a kezecskéből készített fa kifejezetten tetszett, Pöpi kiscsoportos kori kezével, alatta pedig a két nagyobbik testvérének a fényképe.

Összességében véve sokkal villágosabb és csajosabb lett a szoba, bár – kövezettek meg – én szerettem az előző barnás- színes változatot is, de kétségtelen, hogy a natúr fenyő sárgássága mostanában már nem menő… vagy épp most kezd megint visszajönni?? 🙂 🙂 🙂  és ha már az ember lánya festékforgalmazó, akkor miért ne kísérletezgessen..

Néha úgy érzem, hogy kicsit túl habos és túl cuki lett, de végül mindig megnyugszom, amikor bemegyek oda, mert élőben végül is teljesen rendben van a szoba.

Természetesen lesz folytatás, mert a gyerekek nőnek és ez a legkisebb – bár legjobban berendezhető és legjobb hangulatú, legnaposabb – szoba a házban. Belátom, hogy ha a kicsi is iskolába kerül és íróasztalra lesz szüksége, illetve a személyes dolgai nagyobb helyet fognak foglalni, akkor majd változtatnunk kell.

(A titkos terv, hogy “meghódítjuk” a padlást!)

Ha pedig Ti is hasonló felújításon töritek a fejeteket, nézzetek körül a webshopban Chalk Paint festékekért, látjátok, hogy a bútorok átfestése nem nagy ördöngösség!