Nem vagyok asztalos, nem vagyok profi szakember, soha életemben nem mertem volna nekiállni átfesteni egy egész konyhabútort egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem az Annie Sloan chalk paint festékkel. Külföldi oldalakon és videómegosztó csatoránkon láttam először, hogy ezzel a festékkel simán nekiállnak a háziasszonyok saját maguk átfesteni a konyhabútorukat (is).
A mi konyhabútorunk elég új és szeretem is a színét, ezért különösen örültem Roni megkeresésének még az ősszel, hogy mi lenne, ha segítenék átfesteni az övét, hiszen így, ahogy most van, nem szereti, újra pedig nem akarnak költeni. Sok vesztenivalója tehát nem volt, esetleg csak annyi, amennyibe a festék kerül.
Az előző posztban már olvashattátok, hogy mi lett belőle, hogyan is sikerült, most kicsit részletesebben fogok beszámolni az egész folyamatról.
Amikor először voltam Roniéknál, hogy megnézzem az átfestésre váró konyhabútort, akkor a következőket beszéltük meg:
1. 4 liter Annie Sloan chalk paint festéket rendelünk, 2 clear wax-ot, de arra számítunk, hogy ebből maradni fog.
2. Belül, a laminált korpuszt is festjük, kivéve a kivehető polcokat.
3. Mivel a polcokra elég sok festék elmenne, ezért valószínűleg olcsóbb megoldás, ha új polcokat vágatnak fehér színű bútorlapból.
4. Mielőtt jövök festeni, leszerelik az ajtókat, a fogantyúkat, és kipakolnak az egész konyhaszekrényből.
Ez a kép fogadott, amikor első nap megérkeztem, hogy elkezdjük a munkát.
A festék: Pure white.
Festés előtt a laminált belső felületeken átmentem egy 220-as csiszolópapaírral, de ez csak olyan biztos, ami biztos alapon történt. Volt, hogy a festés hevében a végén jutott eszembe, hogy bizonyos helyeken még nem csiszoltam, de az mindegy is volt. A festék tapadt ugyanúgy, semmi jelentőségét nem láttam az előzetes csiszolásnak.
Voltak olyan polcok, amiket egyszerűen nem lehetett kivenni a helyükről, úgyhogy azok maradtak, és úgy festettük le őket.
Az első tapasztalat az volt, hogy a festék a laminált felületen nem fed olyan jól, mint természetes fán.
A képen az első réteget látjátok a szekrény oldalán, egy elég szembeötlő helyen. Ezt a részt végül négy rétegben festettem, ekkor éreztem úgy, hogy elégedett vagyok az eredménnyel.
A következő képen a felső szekrény két rétegben, az alsó egy rétegben van festve. Jól látszik a különbség. Azt vettem észre, hogy a festék elég eltérően viselkedik különböző laminált felületeken.
Volt olyan – szintén laminált – szekrényelem, ahol már két réteg is nagyon szépen fedett. Ennek nem tudom, mi az oka, de látszott, hogy bizonyos laminált elemek különböző anyagból vannak.
Tehát itt szembesültünk azzal a kérdéssel, hogy hogyan folytassuk tovább? Használjunk 3-4 réteget a belső felületek festésére, hogy igazán szép legyen, viszont akkor kockáztatjuk, hogy nem lesz elég a festék, vagy maradjon a szekrények belsejében “csak” két réteg. A háziasszony úgy döntött, hogy ő a két réteggel is elégedett, használjuk a festéket gazdaságosan, hagyjuk meg a látható, jobban szem előtt lévő helyekre.
Így a belső felületeket összesen két rétegben festettük, a külső felületeket három, esetenként négy rétegben.
Amíg száradt a konyhaszekrény teteje, elkezdtem az ajtók festését is.
Az ajtókon a régi fogantyúk csavarjainak a helyét előtte kitapaszoltam Trinát mestertapasszal. A folyamatra 3 napot kellett rászánni: tapaszoltam, majd hagytam száradni 1 napot. Csiszoltam, ismét tapaszoltam, megint száradt egy napot. Ezt megismételtem még egyszer.
A képeken száradó ajtók láthatóak egy réteg festékkel.
Amíg az ajtókon száradt az első réteg festék, addig el lehetett kezdeni a viaszolást a vázon. Annie Sloan clear wax-ot használtunk.
Ez a következő menetrend szerint zajlott:
Ronggyal vittem fel a viaszt, alaposan beledolgoztam a felületbe, majd átdörzsöltem, hogy leszedjem a felesleget. A házigazdák pedig másnap reggel azzal kezdték a napot, hogy az előző nap viaszolt részeket átpolírozták ismét egy tiszta ronggyal. Ezt követően jött a következő réteg viasz.
A szekrényváz belső oldalait két rétegben, a polcokat három rétegben, és a szekrényajtókat is három rétegben viaszoltuk. A viaszolások között 24 órát hagytuk száradni.
Így festett a kész konyhaszekrény-váz az új színében.
Már csak az ajtók voltak hátra.
Ideális helyzetben az a legjobb, ha természetes fénynél dolgoztok. A konyhabútor helye adott volt, de a szekrényajtókkal már “beköltöztem” a kislány szobájába, ahol az ablakokon keresztül nagy mennyiségű természetes fény áradt be. Így a viaszolás is könnyebben ment.
Két hétig tartott a munka úgy, hogy én három napot mentem egy héten, délelőttönként. A maradék időben a háziak dolgoztak a következő munkafázison, vagy egyszerűen éppen száradt valami. A festék nagyon gyorsan szárad, így az a része gyorsan ment, a viaszolásnak és a tapaszolásnak kellett megadni a maga száradási idejét.
Összesen 3,5 liter festéket használtunk el és majdnem két doboz viaszt.
Két hét hosszú idő, eddig sajnos a család nem tudta használni a konyháját. Éppen ezért, ha újra kezdeném, akkor máshogy szervezném a munkát, és ezt érdemes átgondoljátok, ha esetleg ti is egyszer ilyen nagy munkába fogtok. Én most úgy gondolom, hogy inkább szakaszonként kellett volna haladni, egy elemből kipakolni, azt befejezni, visszapakolni, és folytatni a következővel. Így lehet, hogy több lett volna az üresjárat, de az élet a konyhában nyugodtabban folyhatott volna a maga medrében, még akkor is, ha éppen renoválás volt.
Amikor a festés készen lett, egy szép hétvégi napon Roniék nekiálltak, hogy felszereljék az új fogantyúkat és visszaszereljék a szekrényajtókat a helyükre.
És akkor jött a feketeleves.
Az ajtók nem passzoltak! Akárhogy igazították, csavarozták, zsanért cseréltek stb., egyszerűen csálén álltak az ajtók. Ez főleg az egymás alatt lévő fiókoknál volt feltűnő. Ekkor asztalos segítséget hívtak, aki újrasakkozta, hogy melyik zsanér hova való, és beállította az ajtókat egyenesere.
Tanulság: ha leszerelsz egy bútorról egy ajtót, vagy hagyd rajta a zsanért, vagy jegyezd meg, hogy melyik zsanér pontosan melyik ajtón volt, mert az évek alatt az alkatrészek egymáshoz alakulnak, egymáshoz simulnak, és nem fogod tudni pont ugyanúgy összerakni a bútort, mint előtte.
A nagy teszt, a használat még hátra van! Ezért még nincs vége a történetnek, szeretnék fél év- egy év múlva visszatérni és beszámolni nektek arról, hogy a hétköznapi használat során hogyan is viselkedik a chalk paint festék.
A festésről egyébként az asztalos a véleményét a következőképpen összegezte: “Én nem adtam volna ki ilyen munkát a kezeim közül.”
Nem állhatom meg, hogy ezt a mondatot ne járjam kicsit körül.
Az hozzá tartozik a történethez, hogy Roniék jóban vannak az asztalosukkal, ügyeskezű mesterember. Több alkalommal kérték, hogy fesse át nekik ezt a konyhabútort fehérre, de valahogy ez soha nem következett be. Igazából őt kellenne megkérdezni, hogy pontosan miért nem vállalta, én csak találgatni tudok.
Mindannyiunkban él egy elképzelés, hogy milyen egy festett bútor, látunk a boltban ilyet eleget. Én is jártam már olyan asztalosüzemben, ahol a bútorok festésére külön helyiség áll rendelkezésre, borzasztóan vigyáznak arra, hogy sehol ne legyen egy porszem sem, majd a helyiségbe behelyezett bútorra géppel ráfújják, rászórják a festéket, hogy nehogy véletlenül egy ecsetvonás is látszódjon rajta! Ezt a minőséget egy már kész konyhabútor esetében kivitelezni – belátom – óriási munka. Szétszerelni, elszállítani, egyenként az elemeket lecsiszolni, újrafújni a kívánt színre, visszaszállítani, majd újra összeszerelni olyan költséges, hogy azon Roniék már egy új konyhabútort tudtak volna vásárolni!
Roni utálta ezt a konyhát, és könyörgött az asztalosának, hogy csináljon valamit…
Együtt megcsináltuk, és most imádja!
A chalk paint dobozán egy idézet van Annie Sloan-tól, ami magyarul körülbelül úgy hangzik, hogy bárki tudja használni a festéket, mert könnyű!
És ez így is van! De tényleg!!!
Krétafestéket használni nem csupán azt jelenti, hogy átfestesz egy bútort.
Krétafestéket használni azt jelenti, hogy visszamész gyerekbe és élvezed a kreatív éned! Nincsenek szabályok, nincs semmi, ami a kötelező!
A cikk címe, hogy Hogyan fess konyhabútort chalk paint festékkel? A válasz az, hogy nem tudom, csak kezdd el… Ez az első konyhabútor Magyarországon, amit ezzel a festékkel festettünk, de szerte a világban ez egy elterjedt dolog a chalk paint festéket használók körében. Én nagyon remélem, hogy sok ilyen fogja még követni itthon is, hiszen a jelszó: Ne dobd el, fesd át!
Ezzel a festékkel nincsenek határok, bátran neki lehet állni!
Ha kedvet kaptál és szeretnél vásárolni Annie Sloan chalk paint festéket, akkor kattints ide!
Én megemelem a kalapom! A bátorságodért, a kitartásodért, a munkádért, és a szerencsédért, hogy találtál valakit, aki lehetőséget nyújtott kipróbálni. Lehet, hogy az a csudaasztalos egy maximalista, de nekem ettől lesz élő pont, hogy igenis látszik az az ecsetvonás, stb. Steril munkát csináljanak a gépek, a robotok. Gyönyörű lett, büszke lehetsz! Vállalsz még ilyet? 🙂
Köszönöm! 🙂 Öööö, igen, vállalok! (írdd meg a részleteket a nemiskacat@test.nemiskacat.hu-ra)
Ja, a konyhabútor nem nekem kellene, hanem egy barátnőmnek, akinek hasonló fenyő konyhája van, és mindig mondogatja, hogy le kéne festeni, de ő maga nem mer nekivágni. Elküldtem neki az oldaladat :-))) Bár, ha jobban bele gondolok, én meg egy éjjeliszekrényről álmodom… majd írok 🙂
Nincs alapozó? Fehéret alapozó nélkül festeni ….
Igen! Alapozó nélkül! A krétafestékhez nem kell, sőt csiszolni sem kell, és lehet festeni fára, fémre, műanyagra, bármire! 🙂
Kedves Enikő!
Ez hatalmas inspiráció számunkra, mi is meg fogjuk csinálni, de lenne néhány kérdésem:
Véleményed szerint lakkal is meg tudnánk csinálni? Ha igen, milyet javasolsz?
Még soha nem újítottam fel bútort, ezért nem értem, hogy az ajtók mestertapaszolásának mi a jelentősége. Esetleg elhagyható?
És még annyi, hogy szerinted utána mennyire tisztítható a felület?
Nagyon köszönöm a válaszodat előre is, de ha túl sok lenne leírnod, szívesen felhívlak, csak nem akarlak zavarni.
Viki
Nekem a waxszal kapcsolatban lenne kérdésem. Ez a világos wax valójában sima méhviasz olajjal vagy van benne valamilyen oldószer vagy egyéb összetevő is? A boltban csak ecsettel kenhető híg viaszokat mutattak, az is jó lehet a krétafestékre? Sőt, a neten találtam receptet házilag is bútorviasz néven ami olvasztott méhviasz és szójaolaj keveréke, valóban csak ennyi lenne? Köszönettel – Éva
Kedves Éva! Annie Sloan viasza paszta állagú és olajtartalmú, forró vízzel és szappanal kimosható az ecsetből. Ez is ecsettel kenhető, de nem folyékony és kifejezetten a krétafestékhez lett kifejlesztve. Ettől függetleül szerintem bármilyen más kereskedelemben kapható viasz használható a krétafestékhez. Az olvasztott méhviaasz és a szójaolaj isteljesen jó, de biztos hogy a “gyári” csomagolt termékek talán kényelmesebben használhatóak (nem kell olvasztgatni, kevergetni, gondoskodni a tárolásukról, ha marad.. stb.) Üdvözlettel: Enikő