Ezt a cikket azzal a szándékkal írtam, hogy ha épp bútorfestés előtt állsz, akkor segítsen kiigazodni és eldönteni: mikor egyértelműen jó választás a krétafesték?
Nagyon sokan fogtok neki konyhabútor festésnek Annie Sloan festékkel, – én is átfestettem a magamét, lesz róla később videó is – és nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk.
Ám néha becsúszik egy negatív eredményű találkozás a Chalk Paint™ festékkel. Ebben a cikkben annak járok utána, hogy vajon ennek mi lehet az oka?
Vajon tényleg olyan könnyű krétafestékkel festeni vagy – ahogyan ügyfelünk írja – „az egy marketing kamuszöveg, hogy a bútorfestés gyerekjáték lesz Annie Sloannal”?
Egy konkrét eseten keresztül járjuk végig ezeket a kérdéseket. Vigyázat, a cikk nagyon hosszú lesz, erős idegzetűeknek ajánlom! 🙂
Először is, olvassátok ügyelünk, János írását, amit a képen látható konyhabútor átfestés után tett közzé facebook csoportunkban a Hobbi Bútorfestőkben:
“Sziasztok! Első bútorfestésem eredménye
Mint kezdő szeretnék néhány tapasztalatot megosztani a szintén kezdőkkel, akik hasonló projectbe vágnának bele, mert azért jónéhány buktatója volt a dolognak.
Én Annie Sloan grafit krétafestéket használtam + gloss lakkot. Elsőkörben ecsettel estem neki, majd azt láttam, hogy a textúrája nekem nem lesz jó, így áttértem hengerre. Hengerrel már sokkal szebb lett a textúrája, de a nagyobb felületeken látszott a foltosság. Nem volt egyenletes a szín. Hamar rájöttem, hogy ez a festék egyáltalán nem stabil. Nem olyan mint egy falfesték. Folyamatosan kevergetni kell mert 5-10 perc alatt kiválnak a pigmentek és sötét réteget képeznek a festék felszínén így egyenletlen színt eredményezve. Ezt felismervén folyamatos kevergetés mellett újrafestettem. Sokkal szebb eredményt adott de még mindig foltos volt. Ráadásul, ha észrevettem egy hibát ahová vissza kellett mennem akkor cseszehettem mert ujra lefestve azt a kis részt más színű lett mint a többi.
Ekkor vettem végül egy festékszórót, amivel már tényleg szép eredményt tudtam elérni. Elmiletileg a festék csiszolható, de csiszolástól a festék kivilágosodott, bár záráskor valamennyit enyhülnek ezek a foltok teljesen nem tűnnek el..
Szóval inkább csiszolás nélkül mentem tovább a lakkra (Annie Sloan gloss), ahol először hengerrel próbálkoztam, de képtelen voltam egyenlően felvinni a réteget, így ez megint foltosságot eredményezett. Szóval ezt is festékszóróval vittem fel, de még azzal is kihívás volt teljesen egyenletes réteget képezni.
Sok bödön festék és lakk elpazarlása után, vegül sikerült kitapasztalni egy viszonylag értelmes metódust amivel szép eredményt tudtam elérni.
Aztán jött a bútor összeszerelése. Mivel teljes felújítás volt festéssel padló burkálassal a szekrébny teljesen darabjaira volt szedve, így a festés is könnyebb volt.
Na de mivel jár az összeszerelés? Koccanásokkal, horzsolásokkal. És mint fent irtam mi történik ha egy hibát javítok? Más színű lesz.
Szóval na, munka közben eldurrant pár nem éppen szép kifejezés, de sokat tanultam belőle, és az eredmény is tetszik. Az kérdés lesz mennyire lesz tartós.
Viszont mégegyszer tuti nem ezzel a festékkel esnék neki egy ekkora melónak, hanem valami egyszerűbbel, pl dulux konyhafesték.
Az biztos, hogy az a szöveg, hogy a bútorfestés gyerekjáték lesz Annie Sloannal az egy nagy kamu marketing szöveg. A fal festése az tényleg gyerekjáték, ez nem volt az.”
El tudjátok képzeli, hogy lelkes használóként szíven ütöttek János sorai, pláne azok után, hogy ismertük a történetét, hiszen több levélváltás és telefon követte a vásárlást, ahol lehetőségeinkhez mérten elláttuk őt egy csomó olvasni és néznivalóval. (Sajnos személyesen nem tudtunk találkozni a távolság miatt.)
Arra vállalkozom ebben a cikkben, hogy írása alapján sorba veszem és elemzem, hogy János milyen nehézségekkel találkozott, miután kibontotta a festékes dobozt.
„Elsőkörben ecsettel estem neki, majd azt láttam, hogy a textúrája nekem nem lesz jó, így áttértem hengerre.” – írja János.
Mivel a krétafesték egy sűrű, pudingszerű festék, ezért kell egy kis előzetes kísérletezés, hogy az ember rájöjjön, hogy mi a számára legmegfelelőbb, legkényelmesebb, az elvárt elképzeléséhez legjobban hasonlító eredményt.
Pont azért szeretjük ezt a festéket, mert óriási szabadságot ad abban, hogy milyen lesz a bútor végső látványa, ezért sajnos NINCS RECEPT arra vonatkozólag, hogy pontosan milyen eszközzel vigyük fel a festéket a felületre.
Az, hogy pontosan milyen eszközt használunk, mindig attól függ, hogy milyen stílusú bútort és milyen textúrájú felületet szeretnénk a végén látni.
Használhatunk szőr-ecsetet, szintetikus szálú lakkozó ecsetet, vagy hengert, amiből van a szőrösebb változat, és létezik a szivacshenger is. Ezen felül nem lehetetlen fújni sem, ahogy végül János is tette.
Viszont mindegyik eszköznek megvan az előnye és a hátránya is, hiszen egy sűrű festéket teljesen más konzisztenciában kell felvinni ecsettel, mint például fújással, és soha nem szabad szem elől tévesztenünk a tervünket, hogy teljesen sima, makulátlan felületet szeretnénk-e, vagy tetszik nekünk a textúráltabb, kézművesebb felület.
Egy sima felületért sokkal többet kell dolgozzunk, sokkal precízebben és egyenletesebben kell felvigyük a festéket a felületre, ezt gyakorlottabb bútorfestőknek ajánlom, akik biztos kézzel bánnak az ecsettel vagy egyéb festőeszközökkel (festékszóró).
TANÁCS: összességében azt mondom, hogy érdemes nem rögtön a konyhabútorral kezdeni a munkát, hanem lefesteni egy kissámlit, egy széket vagy bármit, amin ki tudjuk tapasztalni, hogy melyik eszköz lesz számunkra jó.
„Hengerrel sokkal szebb lett, de látszódott a foltosság, nem volt egyenletes a szín”
Valóban sokkal nehezebb egyenletes felületet elérni még hengerrel is krétafestékkel, de nem lehetetlen. Ahol a festék kicsit vastagabban fog, vagy ahol az ember egy kicsit rányomja a hengert, ott rögtön másképp törik meg rajta a fény. Ez a fénytörés okozza a foltosságot. Az sem mindegy, hogy milyen irányba mozgatjuk a hengert, hogy egy felületen teljesen végigmegyünk a szélétől egészen a másik végéig, vagy útközben meg kell álljunk, mert például kifogyott a hengerből a festék, és újra mártanunk kell. Az új mártás kicsit erősebb lesz, mint az előző vége. Okozhat foltosságot például az is, hogy látszódnak a henger szélessége okozta „sávok” a felületen, ha kicsit jobban nyomjuk oda, mint kellene – szóval sok apróság, ami befolyásolja, hogy a végeredményünk mennyire lesz egyenletes és mennyire nem. Ráadásul sötét színnel sokkal nehezebb egyenletesen festeni, mint világossal. A sötét színek sokkal jobban kidobják a festési vagy a felületi hibákat és egyenetlenségeket, mint a világos színek.
Itt is a gyakorlás és biztos kézmozdulatok, amik a segítségünkre lehetnek, azért, hogy a végén ne legyen foltos az eredmény.
TANÁCS: amennyiben hengerrel dolgozunk mindenképpen hígítsuk a festéket kicsit vízzel, hogy jobban csússzon a festék és ne „cuppogjon” a felületet.
Vigyázzunk az arányokra, mert ha túlhígítjuk, akkor apró buborékok jelenhetnek meg, ami ugyan kipukkadnak, de pici kerek foltokat hagyhatnak száradás után a felületen.
Tudom, hogy nagyon riasztónak hangzik, hogy mi mindenre kell odafigyelni, de ezek olyan apróságok, amikben nagyon gyorsan rutint szerezhetünk, ha kicsit gyakorlunk előtte! Szóval megint: tanácsom, hogy ne a konyhabútorral kezdjetek!
Ebből azért már látszik, hogy János extra nehezített pályán mozgott: egyenletese felületet szeretett volna és nagyon sötét színnel dolgozott. Ez a tapasztalása vezetett végül a következő eszközhöz, amit kipróbált.
„Ekkor vettem végül egy festékszórót”
Ezen a ponton kicsit bajban vagyok, mert nekem egyáltalán nincs személyes tapasztalatom az Annie Sloan Chalk Paint™ fújással/szórással való felvitelében, bár kaptunk olyan visszajelzéseket vásárlóktól, hogy kipróbálták és működik.
Viszont a krétafesték, így az Annie Sloan Chalk Paint™ kifejezetten ecsettel való felvitelre ajánlott, és nem fújásra! Ennek megvan az oka, nem lehetetlen fújni, de sem a bútorfestés módja, sem a stílusa nem olyan lesz, mint amire a krétafesték természetes tulajdonságait tekintve a legalkalmasabb.
TANÁCS: fújásnál nagyon oda kell figyelni a vízzel való hígításra, illetve az eszköz lyukméretének helyes megválasztására, mert ez egy sűrű festék.
Ezen felül számolnunk kell a nagyarányú elpocsékolt festékkel, ami benne ragad az eszközben és az utólagos takarítással. Ez tényleg nem a „kigondolom, gyorsan lefestem ecsettel, lewaxolom, készen vagyok” kategória.
Összefoglalva
Egy textúrált felület elérése krétafestékkel könnyebb, ebben az esetben egyáltalán nem kell a precíz mozdulatokra figyeljünk, sőt festhetünk mindenféle irányba, váltogathatjuk a festék vastagságait. Ez a módszer viszont bútoron csak krétafestékkel fog jól kinézni, tapasztalatom szerint egy zománcfesték ilyen módon való felvitele inkább a bútorfestő trehányságát fogja mutatni.
Viszont nem így a krétafestékkel. A festék helyenként eltérő vastagsága, az emiatt keletkezett foltos hatás, a látszódó ecsetvonások, mind-mind egy különleges, egyedi és megismételhetetlen hangulatot és utánozhatatlan kinézetet fognak kölcsönözni a bútornak, ami nem másolható. Minden festett bútor egyedi, ami kifejezi készítőjének személyiségét.
A krétafesték abban segít bennünket, hogy lehetővé teszi, hogy az anyag szabadelvű, tehát technikailag könnyű, odafigyelést nem igénylő felhasználása ellenére is professzionálisan kinéző végeredményt kapjunk.
„Folyamatosan kevergetni kell, mert 5-10 perc alatt szétesik a festék”
A dobozban lévő festék alkotóelemek állásban szétválnak egymástól és a festék felszínén úszik egy másmilyen színű lé. Ez teljesen normális jelenség, ami rázásra és keverésre megszűnik.
TANÁCS: Tehát felbontás előtt a Chalk Paint™-et érdemes felrázni, majd felbontás után egy kanállal nagyon alaposan fel kell keverni, hogy az alkotórészek jól elkeveredjenek.
Ezt a keverést a festés alatt valóban többször érdemes megismételni akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy az alkotórészek ismét kezdenek szétválni. Nem tudok pontos percet mondani, hogy ezt mennyi időnként kell megismételni, de a tapasztalataink szerint ez a művelet nem zavaróan sokszor történik meg, hanem inkább a munka menetébe teljesen természetesen belesimulva. Nem mondanám, hogy minden egyes ecset mártásnál fel kell keverni a festéket, hanem mondjuk minden tízedik ecset mártásnál. Ez egy elég szubjektív megállapítás, csak azt próbálom érzékeltetni, hogy az elején egy alapos felkeverés után nem szabad, hogy a festék gyorsan szétessen megint. Sőt az a tapasztalatom, hogy ez a szétesés kb. 20-30 perc után következik be, és akkor, ha egyáltalán nem nyúlunk a festékhez. Persze, az időérzékelésünk is lehet elég szubjektív, az biztos, hogy egy egész napos bútorfestés során, egy felbontott doboz festéket számtalanszor fel kell keverjünk a munka során, de ez önmagában nem szokott zavaró méreteket ölteni. Ha igen, akkor ott valami más ok lehet a háttérben, érdemes rögtön konzultálni a bolttal, ahogyan ezt János meg is tette.
„Sokkal szebb eredményt adott, de még mindig foltos volt” – írja János miután keverés után újrafestette a felületet.
Az Annie Sloan Chalk Paint™ sajátossága, hogy a kész felületnek, főleg, ha a szabadelvű festési módot követjük, lesz egy alap foltossága. Ez hozzátartozik a végső kinézethez, a stílushoz. Ez nem egy zavaró valami, hanem a fények és textúrák játéka egy eleve nem egységes felületen.
Ha olyan felületet szeretnénk, ami a bútorboltokban kapható festett bútorok sajátja, akkor a fent említett fogásokat és eszközhasználatot betartva minimalizálhatjuk a foltosságot.
„Ha hibát újrafestettem, más színű lett, mint a többi”
Igen, ez sajnos így van. Ha ráfestünk egy már megszáradt festett felületre, ha felviszünk rá egy másik réteget csak egy foltban, akkor látszódni fognak az új ecsetvonásunk körvonalai. Ez krétafestékkel biztosan így van: nem könnyű hibát javítani, de nem lehetetlen. Erről készítettem egy videót is, házhoz mentem egy két éve használatban lévő festett konyhabútor hibáit kijavítani, a cikk végén megtaláljátok.
És az is igaz, hogy minél sötétebb a festék színe, annál nehezebb.
TANÁCS: Röviden annyi a trükkje, hogy érdemes a javítandó részt finoman megcsiszolni előtte, az egész szakaszt festeti, nem csak konkrétan a foltra és nagyon vékony réteggel dolgozni. Inkább több vékony réteggel, mint egy-kettő vastaggal.
Nem lesz tökéletes: biztos lesz olyan nézőpont, amikor úgy törik meg rajta a fény, hogy látszódik, hogy ott valami történt, ott nem olyan, mint máshol. Ezt csak úgy lehet kiküszöbölni, ha az egész felületet újra festjük. Nem gondolom, hogy ez a krétafesték sajátja, ez szerintem bármilyen festéknél, bármilyen festett felületnél így van, az utólagos javítás meglátszik.
„Csiszoláskor világosodott a színe és záráskor halványodtak, de nem tűntek el”
Száradás után a krétafesték egy nagyon matt felületet képez, aminek nem az a végleges színe. A végleges színt és hatást a krétafesték zárás után (waxolás vagy lakkozás) után éri el.
TANÁCS: Ezen a ponton lehet csiszolni a felületet, ami egyébként kifejezetten ajánlok is, ha valaki nagyon sima végeredményt szeretne.
Mindenképpen javaslom, hogy amennyiben csiszoltok, az egészet csiszoljátok meg, hogy egyenletes legyen a felület. Nem érdemes csak foltokban csiszolni, mert más lesz a felület tükröződése, ahol csiszoltunk és ott, ahol nem.
A finom csiszolással egészen el lehet simíthatni az esetleges ecsetvonásokat. A csiszolás alatt viszont a felület egészen kivilágosodik, ami nagyon ijesztő jelenség lehet azoknak, akik még soha nem találkoztak ilyennel.
Záráskor azonban visszakapjuk az eredeti színt, vagyis nem is a festék száradása után kapott színt, hanem a „végleges színt”.
Végleges szín alatt viszont mást értünk, ha a záráshoz waxot használunk vagy lakkot használunk. Teljesen más lesz a végeredmény. Mivel ezt nagyon nehéz érzékeltetni írásban, ezért erre pont festettem egy táblát a boltba, ahol meg tudjuk mutatni, hogy mennyire más végeredményt ad egy csiszolt+lakkozott felület, mint egy waxolt felült.
Aki látja élőben, az mind azt mondja, hogy a waxolt a szebb, a waxolt az igazi.
Ez a krétafesték alaptulajdonsága, igazából waxszal működik jól. Ez pedig átvezet minket a következő problémára.
Az Annie Sloan Chalk Paint™-hez ajánlott anyag zárásként az átlátszó lágy bútorviasz, márkanevén világos Chalk Paint™ Wax. Ezzel kapjuk azt a bársonyos tapintású, matt felületet, ami miatt a krétafestékkel festett bútorok felülete kinézetre nagyban eltér a „bolti” festett bútorok felületétől.
A viaszolásnak vannak előnyei és hátrányai is. Az egyik hátránya, hogy úgy kell bánni a viaszolt bútorokkal, mint a nagyi politúros bútoraival, ápolni kell őket.
TANÁCS: Mivel a konyhabútor nagy igénybevételnek kitett felületnek számít, ezért szoktuk a lakkot ajánlani a wax helyett.
„A lakknál először hengerrel próbálkoztam, de képtelen voltam egyenlően felvinni a réteget”
TANÁCS: Itt is érvényes, hogy vékony réteget vigyünk föl a felületre, inkább kettő vékonyat, mint egy vastagot. A hengert ezért érdemes alaposan átitatni a maximum 10%-ig hígított lakkal, majd alaposan kigurítani belőle a felesleget.
Szerintem sem könnyű hengerrel lakkozni, de ecsettel sem. Általánosságban az a véleményem, hogy szépen lakkozni sajnos nehéz. Tényleg foltos lesz a felület, és minden hengervonás meglátszik. És sajnos minél fényesebb a lakk, annál jobban kidobja a hibákat is.
Így jó megoldásnak bizonyult, hogy a sima eredmény érdekében János itt is a fújás mellett döntött végül, ami teljesen elfogadható, ha van hozzá szerkezetünk és értünk hozzá.
Hibajavítás, mert szerelés közben koccant, horzsolódott
János mivel teljesen szétszedte a bútort más munkálatok miatt – meg amúgy is úgy könnyebb festeni – az összerakásnál óhatatlanul is sérült a festés. Ez sajnos teljesen természetes ennél a festéknél. Mivel vizesbázisú festékről van szó, amit ráadásul zárni is kell, tehát önmagában nem tartós a felület, erre jön egy vizes bázisú, környezetbarát lakk, mentes minden olyan károsabb anyagtól, ami amúgy az erősségét növelné… nos csodák nincsenek.
A lakk teljes kikeményedése nem a kézszárazságot jelenti, amikor úgy érezzük, hogy megszáradt, akkor az anyagok még nem érték el teljes kikeményedésüket. Ezért minden ilyen esetben sajnos számolni kell az összeszerelés vagy a szállítás alatti sérülésekkel, majd azok javításával. Ez tudom, hogy nagyon idegörlő, amikor már az ember a legvégén van és összeállna a dolog egy egésszé.
TANÁCS: pár napig úgy kell bánni a bútorral, mint egy hímestojással és türelmesnek kell lenni.
Ez egy nagyon valid kérdése Jánosnak, amire egyrészt nagyon nehéz válaszolni, mert minden egyes körülmény más és más minden házi bútorfestésnél: az eredeti felület anyaga, felületkezelése, a tisztítás módja, alapossága, a felvitel módja, a száradási idő, stb. mind-mind befolyásolni fogják a tartósságot.
Egyszerűen házi körülmények között nem tudunk olyan ellenőrzött és állandó körülményeket biztosítani egy bútor átfestésének, mint egy gyárban vagy asztalosműhelyben zajló fújásnál. Pont emiatt egészen eltérő tapasztalatok vannak tartósságra is. 7 éves vásárlói visszajelzések és saját tapasztalat alapján bátran mondhatom, hogy nem kevésbé tartós, mint bármilyen más festett felület. Sem lakkal zárva, sem waxszal zárva.
A krétafestékkel festett bútor pont úgy kopik, mint egy bármilyen festett bútor, vagy bármilyen politúrozott vagy lazúrozott felület. Se nem tartósabb, és sem nem kevésbé tartós. Idővel elhasználódik, meglátszanak rajta a használati nyomok és pont úgy, mint bármilyen festett felületet ápolni kell, és időnként újra festeni.
János egyszerűbb festékkel esne neki legközelebb a munkának
Minden anyagnak vannak előnyei és hátrányai. Szerencsére manapság nagyon nagy festékválasztékból lehet kimazsolázni azt az anyagot, ami számunkra megfelelő lesz. Sokszor azonban pont ez a baj: nem tudunk dönteni. Túl nagy a választék. Nem értjük pontosan, hogy mi a különbség festék és festék között.
Ezt még bonyolítja az is, hogy egy multi barkácsboltban vagy a sarki festékboltban nem kapunk megfelelő válaszokat a kérdéseinkre. Vagy sokszor azt sem tudjuk mit is kérdezzünk igazán.
TANÁCS: Ezért tartom nagyon fontosnak a tervezést és az inspirációs képek nézegetését. Ha tudjuk, hogy mit szeretnénk, és azt megmutatjuk a bútorfestő boltban, akkor ott is jobban tudnak nektek segíteni.
Szóval arra buzdítalak Benneteket, hogy legalább egyszer menjetek el egy bútorfestéssel foglalkozó műhelybe, boltba, vagyis: Gyertek el hozzánk személyesen! Nézzétek meg a festett felületeket a saját szemeitekkel, tapogassátok meg, hogy mi a különbség a lakkozott és a waxolt felület között, nézzétek meg a foltosságukat, a tisztíthatóságukat. Nézzétek meg, hogy az évek óta nálunk lévő bútorok hogyan kopnak idővel és nem utolsó sorban, nézzétek meg a színeket élőben, mert a monitoron soha nem olyan.
Tudom, hogy nehéz, ha messze vagytok tőlünk, ezért összeszedtem pár hasznos anyagot sima felület eléréséhez és konyhabútorok festéséhez:
Laminált bútor festése: általános tippek
Laminált konyhabútor festése: wax vagy lakk
Laminált konyhabútor festésének javítása 2 év után
Chalk Paint™ felvitele festékszóróval
Hozzászólások
Eltökélt szándékom a lelkes bútorfestők támogatása, bátorítása. Legyen szó modern vagy rusztikus felületről, teljesen kezdő vagy már gyakorlottabb haladóról, mindenki számára tartogatok új technikákat. Számtalan ingyenesen elérhető cikket, videót találsz az oldalamon. Kellemes böngészést kívánok!
Nézz körbe a Nemiskacat webshopjában, válogass a színek között és szerezz be minden bútorfestéshez szükséges kelléket.
Segítünk! Keress minket online felületeinken vagy személyesen boltunkban!
Nemiskacat boltja
2051 Biatorbágy, Csillag utca 7.
Hétfő, péntek: 9-18 óráig
Kedd, szerda, csütörtök:
9-16 óráig
Telefon: +36 23 781 345
E-mail: nemiskacat@nemiskacat.hu
